Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A reálkereset növekedése a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak köszönhető, hogy kifizették a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi, eseti kereset-kiegészítésének januári első részét. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-februárban átlagosan 2 millió 613 ezer volt.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első két hónapjában 3,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A versenyszférában 3,5 százalékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkereset. A költségvetési szférában január–februárban 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 777 ezren dolgoztak, a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 2,6 százalékkal csökkent.
A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,5 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,7 százalékkal csökkent. A versenyszférában 5,9 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 200 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 900 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209 100 forint.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,6 százalékkal, a költségvetés területén pedig 1,6 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest.
A versenyszféra növekedési átlagát jelentősen meghaladta a kereset növekedése a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (11,1 százalék), a vízellátás; a szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,6 százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első két hónapjában átlagosan 3 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,9 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,2 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig, az úgynevezett illetmény-automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékkal emelkedett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 131 600 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 95 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 168 400 forint) volt, 10,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,8 százalék, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek.
