Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Jeórjiosz Papakonsztantinu kijelentette: „Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz probléma a finanszírozással. Néhány nap elteltével lehívhatunk az összegből”. A pénzügyminiszter elmondta, a döntést az elmúlt napok történései alapján hozták meg, különös tekintettel arra, hogy az Eurostat a korábbinál nagyobb államháztartási hiányt hozott ki a tavalyi évre vonatkozóan: GDP-arányosan 13,6 százalékot a korábbi 12,7 százalékkal szemben. Az Eurostat egyúttal jelezte: továbbra is fenntartásainak ad hangot a Görögország által jelentett adatok minőségét illetően, ezért nem zárta ki, hogy a tényleges tavalyi hiány a bruttó hazai termék 13,6 százalékánál is magasabb lehet.
Eközben a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója ígéretet tett, hogy a szervezet gyorsan fog reagálni a görög kérelemre. Dominique Strauss-Kahn közleményben tudatta: „készen állunk arra, hogy gyorsan döntsünk a kérdésben”. Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter – aki részt vesz az IMF és a Világbank hétvégi tanácskozásán – várhatóan szombaton találkozik Strauss-Kahnnal.
A német kormány kész ugyan Görögország gyors megsegítésére, ugyanakkor elvárja, hogy Athén az eddiginél erőteljesebb erőfeszítéseket tegyen súlyos költségvetési helyzetének szanálására – nyilatkozta pénteken a berlini pénzügyminisztérium szóvivője.
A jelenlegi pénzpiaci spekulációk a kialakult általános bizalmatlanságot tükrözik – vélekedett a szóvivő. Ennek oka pedig az a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túllenni a válságon.
A német kormány is kész cselekedni, amennyiben az Európai Bizottság Görögország megsegítése mellett dönt – jelentette ki a szóvivő. Egyidejűleg közölte: a hivatalban lévő konzervatív-liberális kormány ebben az esetben gyors lépéseket tesz annak érdekében, hogy a segélyt mielőbb parlamenti törvénytervezet formájába öntse.
Az előzetes megállapodások értelmében az Athénnak kilátásba helyezett 30 milliárd eurós uniós segélyből Németország tetemes, 8,4 milliárd euróig terjedő összeggel venné ki részét. Mindez nagy vitát váltott ki a súlyos államadósságokkal küszködő Németországban.
Közvetve erre utalt a minisztérium szóvivője is, hangoztatva: Görögország megsegítése nem az adófizetők terhére történne. A német segélyt a frankfurti székhelyű, állami tulajdonban lévő KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) finanszírozná, és a fölött az állam vállalna kezességet.
Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel egy időben azzal vádolták a kormányt, hogy a segély részleteinek kidolgozását igyekszik a május 9-iki, belpolitikai szempontból kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások utánra halasztani. Az ellenzék legerősebb pártja felszólította a kormányt, hogy mielőbb és a legátláthatóbban tájékoztassa a közvéleményt a segély részleteiről. Egyidejűleg aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az előzetesen kilátásba helyezett 8,4 milliárd eurós német kötelezettségvállalás a későbbiekben tovább emelkedhet.
