A német pénzügyminiszter egy vasárnapi nyilatkozatában elutasította,  hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Görögországnak az euróövezetből való kizárásával oldják meg.

Ugyanakkor a súlyos adósságproblémával küszködő Görögország megsegítése még nem „lefutott ügy”, a német pénzügyminiszter egy másik nyilatkozata szerint. Wolfgang Schäuble a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak adott interjúban nem zárta ki, hogy a német kormány, illetve az Európai Unió elutasítja Athén segélykérelmét.

A  miniszter szerint a pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntés attól függ, hogy Görögország az elkövetkező években szigorú takarékossági politikát folytat-e. Ez a döntés lehet pozitív és lehet negatív is – hangoztatta a miniszter, utalva arra, hogy az a közeli jövőben aligha születik meg.

Schäuble elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A német pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet - és a válság megoldása érdekében azokból is kell – kiindulni. „A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” – vélekedett Schäuble.

Korábban hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Utalt arra is: ha a megállapodás megszületik, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell értékelnie, hogy  Görögország megsegítése, illetve maga a megállapodás valóban az euró stabilitásának a megszilárdítását szolgálja-e.

A korábbi hírek arról szóltak, hogy a 30 milliárd eurósra tervezett uniós segítségből Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét. Ennek kapcsán mind Merkel, mind Schäuble azt hangoztatta: az említett feltételek teljesülése  esetén  a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történnék, hanem olyan hitelkonstrukcióval, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze.

Mindennek ellenére a görög segélykérelem Berlinben aggodalmat és heves belpolitikai vitát váltott ki. Az ellenzéki pártok máris sürgették: a kormány a parlamentben adjon számot, mekkora összegről lenne szó, és milyen forrásból tervezik annak finanszírozását. Fenntartásait hangoztatta Görögország megsegítésével kapcsolatban a Merkel vezette konzervatívok koalíciós partnere, a liberális Szabad Demokrata Párt is.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lap nemzetközi pénzügyi forrásokból úgy értesült: a tervezett, összesen 45 milliárd eurós segítség aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt, annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra  lenne szüksége – írta  a lap.