Az amerikai üzleti körök kedvelt napilapjának cikke szerint az „elijesztés” abban nyilvánulhat meg, hogy szigorúbb szabályokat hoznak a közbeszerzési, illetve a privatizációs eljárásokban, illetve korlátozhatják a külföldi tulajdon arányát a vállalatokban.

A WSJE a választások kimenetelét értékelve megállapította, hogy Magyarország kommunizmus utáni történelmében ez az eddig elért legnagyobb arányú többség, ami "elsöprő erejű" hatalmat ad a kormánynak ígéretei beváltására. Ezen ígéretek közül a lap kiemelte az adócsökkentést, a közigazgatás áramvonalasítását, a szociális kiadások emelését, valamint az állampolgárság megadását a külföldön élő magyaroknak.

Az amerikai lap idézett olyan magyar véleménynyilvánítót – egy távközlési vállalkozás igazgatóját –, aki attól tart, hogy az előző kormány által a válság leküzdése érdekében hozott megszorító intézkedések irányvonalát az új kormány vissza fogja fordítani. Idézett azonban a WSJE olyan egyetemistát is, aki derűlátó Fidesz-szavazóként bízik az ország talpra állításában, és aki szerint "Orbán hagyományos (gondolkodásmódú), de nem ódivatú", és aki szerint a Fidesz kereszténydemokrata néppártként határozza meg önmagát, Orbán vezetési stílusa pedig "bár kissé katonásnak látszik, működőképes".

Preston Keat, a londoni székhelyű Eurázsia Csoport kutatóintézet Magyarország-szakértőjének a véleményét idézve a The Wall Street Journal Europe azt írta: bár a Jobbik által elért eredmény nem kirívóan magas az európai országokban tapasztalható 10-15 százalékos nacionalista szavazói bázishoz képest, a valódi veszély az, hogy a Jobbik "fasisztább/rasszistább", mint sok európai megfelelője. A Jobbik tagadja a fasizmussal való kapcsolatát – tette hozzá a lap.