Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A magyar lakosság mindössze 23,2 százaléka rendelkezik – a saját definíciói szerint értelmezett – pénzügyi megtakarításokkal a Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint.
A 2010 első negyedévére vonatkozó megtakarítási index szerint a lakosság 70 százalékának a következő 12 hónapban csökkennek a megtakarításai. A válaszadók mintegy 45 százaléka bízik a bankokban, míg bankellenesnek kevesebb mint negyedük tekinthető. (A két társaság országos reprezentatív felmérésében a 15-69 éves magyar lakosságot szondázták mintegy ezer fő megkérdezésével.)
A megtakarítással nem rendelkezők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a havi rezsi és a mindennapi kiadások után nem marad lehetősége félretenni, míg 10 százalékuk a hiteltörlesztés miatt nem képes tartalékokat képezni. Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: a megtakarítási indexet ezentúl minden negyedévben publikálni fogják, a négy részindex értékeiből kiszámított pontszámot egy százas skálán értékelték. Ennek keretében külön indexen vizsgálták a jelenlegi megtakarítási képességet, a megtakarítások szerkezetét, a jövőbeli megtakarítási várakozásokat és a tartalékoláshoz való hozzáállást.
A Magyarországon készített index átlagos pontszáma 39,2 lett, amely régiós összevetésben is alacsonynak számít. Az összes kelet-közép-európai országban készített hasonló felmérésekkel összevetve Magyarországon az átlagnál alacsonyabb a lakossági megtakarítások aránya, ugyanakkor a lakossági hitelfelvétel mértéke a környező országokhoz képest magas.
A megtakarítások szerkezetét nézve kiderült, hogy a magyar lakosság 50 százaléka bankbetétben tartja megtakarításait, az életbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetés, továbbá az értékpapír és egyéb pénzügyi befektetés aránya mintegy 20-20 százalékot tesz ki.
Bacher János elmondta: a 23,2 százalékos takarékoskodási arányt annak alapján mutatták ki, hogy a lakosság a saját vélekedése szerint mit tart megtakarításnak. A valóságban ennél nagyobb lehet azonban a nyugdíjpénztári, életbiztosítási szerződéssel, illetve befizetéssel rendelkezők aránya. Szemléleti kérdés is, hogy a hosszú távú biztosítási formákat a lakosság megtakarításnak tartja-e vagy sem, ami egyben a pénzügyi kultúra hiányosságait is felfedi – vélekedett.
A Raiffeisen Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet kutatása szerint a megtakarítási szokások és az életkor, valamint az iskolai végzettség között szoros kapcsolat van. A legtakarékosabbaknak a 60 év feletti, saját vállalkozásukból élő, felső fokú végzettséggel rendelkező nők bizonyultak, míg a legkisebb spórolási hajlandóságot a 15-19 év közöttiek és az alacsony iskolázottságúak körében mérték.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.