Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Barack Obama telefonon beszélt vasárnap Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel, akinek elmondta: üdvözli az ambiciózus reformprogramot. Egyetértettek a reformintézkedések végrehajtásának fontosságában – közölte a Fehér Ház. Az amerikai elnök köszöntötte a számottevő támogatást is, amelyről az IMF és az euroövezet országai megegyeztek. Ugyancsak üdvözölte a görög reformprogramot Timothy Geithner pénzügyminiszter, kiemelve, hogy támogatja a Görögország megsegítését célzó pénzügyi csomagot.
Mint ismeretes a Görögországgal kötött megállapodás szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió a válságos gazdasági helyzetben lévő Athén három év alatt összesen 110 milliárd euróhoz juthat. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót – kétoldalú alapon – az euróövezet más országai nyújtják, míg az IMF részesedése 30 milliárd euró.
A görög fél az egyezség részeként jelentős reform- és takarékossági programot is véghezvisz. Erről Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök televíziós beszédében elmondta: a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván, de a gazdaság szigor nélkül a csőd elkerülhetetlen lenne.
A most bejelentett görög program szerint 2014-re 3 százalék körüli szintre csökken a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról. A GDP-hez mért bruttó államadósság a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.
A költségvetési bevételek növelése céljából egyebek között az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót. Befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke - a csoport vasárnap este Brüsszelben tartott találkozója után - elmondta: a hitelprogram végrehajtása feltételes, azaz teljes egészében a görög vállalások teljesítésétől függ.
A szigorú program és a nemzetközi megállapodás szükséges volt ahhoz, hogy a görög stabilitásért aggódó piacok valamelyest megnyugodjanak, ugyanakkor az újabb megszorítások ellen már előre tiltakoztak a szakszervezetek és a lakosság.
A pénzügyminiszterek döntöttek arról is, hogy a hitelkeret első részlete még május 19., Görögország következő jelentős törlesztési határideje előtt rendelkezésre áll.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, Dominique Strauss-Kahn azt jelentette be, hogy a washingtoni székhelyű pénzintézet várhatóan a jövő héten jóváhagyja a görög segélyt. Kifejtette, hogy a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás hozzá fog járulni az euró stabilitásához és segíteni fog a globális gazdasági felépülésben. Strauss-Kahn szerint az athéni kormány által elfogadott szigorú intézkedések nyomán Görögország megérdemli a rendkívüli mértékű támogatást.
Poul Thomsen, az IMF főtárgyalója példa nélkülinek nevezte a görög segély mértékét; ekkora összegű nemzetközi támogatást még egyetlen ország sem kapott. A szakember kifejtette: az úgynevezett stressz tesztek első eredményei azt mutatják, hogy a görög bankoknak további tőkére lehet szükségük a normális működéshez. Az euróövezeti országok képviselői értésre adták, hogy szívesen veszik bankok szerepvállalását a hitelezési programban.
A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót – kétoldalú alapon – az euróövezet más országai nyújtják, míg az IMF részesedése 30 milliárd euró. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Brüsszelben megismételte, hogy jóllehet országában parlamenti felhatalmazás kell a jóváhagyáshoz, ez a jövő héten várhatóan megszületik.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szerint a hitel uniós részére 5 százalék körüli kamat tevődik majd, kevesebb, mint amennyiért Athén a piacról juthatna hitelhez.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke vasárnap bejelentette, hogy kezdeményezésére jövő pénteken rendkívüli találkozót tartanak az euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői. Ennek célja, hogy lezárják a hitelmegállapodással kapcsolatos eljárást, illetve szélesebb összefüggésben is értékeljék a görög válság tapasztalatait.
