Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ferihegy 1957-ben egy híres Li-2-es repülőgéppel. Több mint ezerszeresére nőtt a forgalom
retronom.hu
A repülőtér mai területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős, polgári-katonai repülőtér céljaira, azonban a II. világháború közbeszólt. Ferihegyen – bár megindult az ifj. Dávid Károly által tervezett utasforgalmi épület kivitelezése – elsősorban a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt.
A repülőteret 1944-ben több szövetséges bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá és május 7-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek mindössze 1 500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, a sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. Csak 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, 3 000 méteren az 1-es futópálya.
A hetvenes évekre (1974-re) az utasforgalom meghaladta az évi egymilliót, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat. Emiatt 1977-ben megkezdődtek az új irányítótorony, a párhuzamos 2-es futópálya (3 700 m) és az új műszaki bázis, a javítóhangárok építése. A mai 2A terminál épülete, amely a schengeni járatok utasait kezeli, 1985-ben készült el, és 1998-ban adták át a mai 2B terminált.
A repülőtéren jelentős szervezeti változás is történt 2002-ben, az addigi Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságból (LRI) kivált a légiforgalmi irányítás (HungaroControl) és megalakult a repülőteret jelenleg is üzemeltető Budapest Airport Zrt. A privatizációt követően 2006. januárjától brit irányítás alatt működött a Budapest Airport Zrt., majd 2007 júniusától a német Hochtief AirPort (jelenleg Hochtief Concessions AG) vezette nemzetközi konzorcium vette át a részvények 75 százalékát, míg a részvények 25 százalék +1 szavazatnyi része a magyar állam tulajdonában maradt. Az új tulajdonos összesen 261 millió euró (75 milliárd forint) értékű fejlesztési projektre vállalt kötelezettséget.
A BUD Future nevű fejlesztési program központi eleme, az új 40 ezer négyzetméter alapterületű, új központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt (Égi Udvar) már épül és várhatóan az év végétől összeköti a 2-es terminál két szárnyát.
A Budapest Airport ünnepségsorozattal emlékezik a repülőtér fennállásának hatvanadik évfordulójáról. Szombaton egyebek között megismétlik a hatvan évvel ezelőtti átrepülést, légi bemutatót tartanak, illetve megnyitják az 1-es terminál halljában a „60 év - 60 képben” elnevezésű fotókiállítást, amelynek anyagát a Magyar Távirati Iroda archívumának felhasználásával állították össze.
