További államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget Spanyolország és Portugália az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek hétfő hajnalban befejeződött brüsszeli rendkívüli találkozóján, amelynek célja egyebek között a görög pénzügyi válság tovaterjedésének megelőzése volt az euróövezet más országaira. A szóban forgó két országot emlegették a legtöbbször olyanként, amelyeket fenyeget az átterjedés veszélye. 

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a találkozót lezáró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Európai Unió, valamint az euróövezet egészének pénzügyi stabilitásáról volt szó, és a válság elleni sikeres fellépésnek a most kidolgozott mentőmechanizmus mellett fontos eleme az államháztartás megerősítése is az egyes tagországokban. 

"Teljes volt az egyetértés abban, hogy fel kell gyorsítani a konszolidációt a tagországokban, különösen azokban az országokban, amelyeket az elmúlt hetekben spekulatív jellegű támadások értek" - fogalmazott a biztos. Fontos feltétele volt az államháztartási deficit leszorítása a legnagyobb EU-befizető Németországnak is, amely a görög válság kezelését célzó tárgyalások kezdete óta ragaszkodott ehhez a kikötéshez. 

Fernando Teixeira dos Santos portugál pénzügyminiszter az ülés után kijelentette: korai még arról beszélni, hogy országa igénybe veszi-e a most létrehozott új mechanizmust, vagy sem. Spanyol kollégája, az ülésen elnöklő Elena Salgado Mendez megerősítette, hogy Madrid hamarosan pótlólagos lépéseket tesz a deficit mérséklésére. Hozzátette, hogy a konkrét intézkedéseket José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök jelenti majd be a hét folyamán.

Megerősítette azonban, hogy előzetes számításaik szerint idén a GDP-hez viszonyítva további 0,5, jövőre pedig a korábbinál tervezetthez képest egy százalékkal nagyobb mértékben szorítható le a hiány. A két ország képviselője a következő, május 18-i pénzügyminiszteri találkozón részletesen ismerteti új vállalásait - derül ki a találkozó zárónyilatkozatából. 

Portugália és Spanyolország mellett Írországot és Olaszországot is érték spekulatív jellegű támadások a pénzügyi piacokon. A most létrehozott - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásától függően akár 750 milliárd euróra rúgó - pénzügyi eszköz révén, szükség esetén a rászoruló országok középtávú támogatáshoz juthatnak az átlagosnál nem nehezebb piaci feltételek mellett.