Kártérítés jár a 2007 és 2009 közötti vonatkésések miatt is?

A fogyasztóvédelmi szervezet közérdekű keresetet nyújtott be a MÁV-START Zrt. általános szerződési feltételei ellen, mert szerinte a vasúttársaság minimálisra csökkentette az utasok kártérítési lehetőségeit a vonatok késése és kimaradása esetén, illetve nehezíti a jogos igények érvényesítését adminisztratív és egyéb akadályokkal. Az FJSZ tájékoztatása szerint a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésében kimondta, hogy a vasúttársaság üzletszabályzatának számos pontja tisztességtelen, ezért érvénytelen.
 
A közleményben a fogyasztóvédelmi szervezet kiemeli: tisztességtelennek bizonyult, hogy a MÁV a vonatkésést és a vonatkimaradást az állomás ügyeletesének igazolásához kötötte. Így maga dönthette el, hogy szerződésszerűen teljesített-e vagy sem. A későn indult vonat esetén a MÁV úgy tekintette a helyzetet, hogy ezzel az utas lemondott kártérítési igényről. Az Intercity és más helybiztosítással közlekedő vonat 15 percet meghaladó késése esetén csak a vonat által érintett állomások pénztáraiban lehetett 24 órán belül a pót- és helyjegy árát visszakérni. A MÁV megkövetelte, hogy az utas a jegyár-visszatérítési kérelméhez csatolja az eredeti menetjegyét, pót- és helyjegyét − írja a közlemény.
 
A fogyasztóvédelmi szervezet utal arra: a MÁV időközben megváltoztatta üzletszabályzatát, de a fogyasztók számára nyitva áll a lehetőség, hogy amennyiben a 2007. szeptember 7. és 2009. november 14. közötti időszakban a fenti okok valamelyike alapján nem jutottak kártérítéshez, akkor ezt az igényüket most érvényesítsék. Az FJSZ közölte, hogy megvizsgálja a MÁV jelenleg hatályos üzletszabályzatát is, és ha azokban szintén megjelennek az ismertetettekhez hasonló feltételek, és ezeket a MÁV nem hajlandó törölni, akkor újabb pert fog indítani.

A MÁV-START Zrt. honlapján május 7-én közzétett közleménye szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérik a Legfelsőbb Bíróságtól. A MÁV-START Zrt. az MTI megkeresésére közölte: később reagál a fogyasztóvédők közleményére.