Szalai Ákos a tanulmánykötetben megjelentek összegzéseként elmondta: a kormányzat makrogazdasági egyensúlyteremtése mellett elsikkadtak a versenyképesség növelésére és a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló törekvések, ennek hosszú távon kedvezőtlen hatása lesz.

Szerinte Magyarország nemzetközi megítélése 2009-ben alapvetően megváltozott, a gazdaság legerősebb pontja a makroegyensúly lett. Hozzátette: ugyanakkor a gazdasági szereplők megítélése és a vállalatvezetés minősége romlott.

A szerkesztő hivatkozott a Világgazdasági Fórum Versenyképességi Jelentésére, amely szerint 2007 és 2009 között a vizsgált 17 versenyképességi tényező terén 7 esetében jelentősen romlott Magyarország pozíciója. Például a vállalatközi klaszterek létrejöttére vonatkozóan a nemzetközi listán a 68.-ról a 99. helyre esett vissza, míg a kisebbségi részvényesek, tulajdonosok érdekeinek védelmét tekintve a 48.-ról a 74. helyre került az ország a jelzett időszakban.

Szalai Ákos megemlítette a Világbank Doing Business jelentését is, amely szerint például vállalatindítást és az adórendszer költségeit tekintve Magyarország pozíciója 2007 és 2008 között javult, ám tavaly romló tendenciát mutatott.

A szerkesztő szerint a kormányzat egyensúlyjavító intézkedéseit rövidtávúak, ám egyes célok, amelyek például a költségvetés bevételeinek növelésére és a feketegazdaság elleni fellépésre irányulnak, hosszú távon rontanak a helyzeten. Ezek között említette az egyszerűsített alkalmi munkavállalás új szabályozását, amely szerinte a munkaadó terheit növeli, míg a bürokrácia feladatait csökkenti.

Szalai úgy látja, hogy a nemzetközi trendet követve tavaly óta szabályozói erődemonstráció zajlik Magyarországon, amely a hitelpiac és a fogyasztói hitelezés szabályozásában csúcsosodik ki. Ezek szerinte növelik az adminisztrációs terheket és a társadalom hatékonysági költségeit.

A tanulmánykötet egyik végkövetkeztetése, hogy jelenleg a gazdaságban érvényét veszítette piac és az állam szembeállítása, mivel az együttműködés megköveteli az állam – így a bíróságok, a rendőrség – közreműködését. A Közjó és Kapitalizmus Intézet szerint határvonal a szabályozás és a magánjog között létezik. Állásfoglalásuk szerint az utóbbi erősítése szükséges a „jó kapitalizmus” kialakításához.