Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere a döntést kommentálva kifejti, hogy a májusi tőkepiaci események megmutatták, hogy mennyire törékeny a piaci helyzet, és ilyen környezetben érthető az MNB óvatossága. Szerinte a jegybanki döntést a kamatszintről alapvetően két tényező alakítja. A gyengébb növekedési kilátások és az ebből adódó mérsékelt inflációs környezet az alacsony kamat mellett szól, ugyanakkor az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak határt szabnak a monetáris enyhítésnek. A jegybank a legfrissebb inflációs jelentésében várhatóan felfelé módosítja az előrejelzését, és ez a korrekció is inkább az óvatosság irányába mutathat.

Bebesy Dániel rámutatott, hogy a recessziós környezet miatt a világban általában alacsonyak a kamatok, azonban ahol a piac megkérdőjelezi az adósságpálya fenntarthatóságát, az utóbbi hatás dominál, és a gyenge növekedés ellenére csak magas kamatszinttel biztosítható a finanszírozás. Magyarország esetében jó lenne elkerülni, hogy az utóbbi csoportba tartozzon, azonban ez nagyban függ majd az új kormány költségvetési politikájától. Az MNB mostani döntése nem feltétlenül jelenti, hogy véglegesen megszakadt volna a monetáris enyhítés, kedvezőbb külső környezet és biztatóbb hírek a várható magyar fiskális politikával kapcsolatban esetleg újra lehetőséget teremthetnek a vágásra.

Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt emelete ki, hogy a jegybank konzekvensen tartotta magát korábbi fogadalmához, azaz csak akkor csökkenti a kamatot, ha az ország kockázati megítélése nem romlik jelentősen. Mivel az eurózóna adósságválsága eszkalálódni látszik és emiatt a befektetők a törékeny európai gazdasági kilábalás megbicsaklását árazzák, a magyar piaci eszközök – több fejlődő piaci eszközzel egyetemben – alulsúlyozottá váltak a külföldi intézményi befektetők portfoliójában. Így szinte elkerülhetetlen volt az MNB hétfői döntése.

Az elemző szerint a következő hónapokban is alapvetően az eurózóna adósságválsága határozza meg a magyar jegybanki alapkamat alakulását, ugyanis a befektetők ennek fényében ítélik meg a nem eurózóna tag, de európai államok gazdaságát is. Kovács Roland úgy véli, hogy a spanyol, portugál költségvetési kiigazítások, amelyekhez alkalom adtán más államok is csatlakoznak, nyomottan tartják a kockázatvállalási hajlandóságot, azaz csökkentik az európai, így a magyar tőkepiaci eszközök iránti keresletet. Emiatt nem számol újabb magyar kamatcsökkentéssel a következő néhány hónapban.

Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint indokolt volt a jegybank lépése miután az elmélyülő európai adósságproblémák miatt az utóbbi időben nőtt a piaci bizonytalanság. A magyar költségvetés állapotával kapcsolatos vég nélküli, és egyelőre konkrét eredmények nélküli vita is fokozta a bizonytalanságot.

A szakember várakozásai szerint bár a jelenlegi jegybanki alapkamat emelésének lehetősége semmiképp sincsen terítéken, nehezen képzelhető el az aktuális gazdasági kondíciókat vizsgálva, hogy 5 százalék alá csökkenjen az irányadó ráta.

Vizkelety Péter úgy véli, a kitűzött időhorizonton megvan a lehetőség arra, hogy a jegybank inflációs célja teljesüljön. Szerinte a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés árvisszafogó hatása továbbra is fennáll, a magasabb drágulási ütemért elsősorban a világpiacon emelkedő energiaárak, illetve a januári újabb jövedékiadó-emelés okolhatók.