Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Osztom az Önök aggodalmait azoknak a megszorító intézkedéseknek a szociális következményeit illetően, amelyeket egyre több tagállamban hoznak, mert meg kell birkózni a nehéz, gyakran válságos költségvetési helyzettel" – mondta Andor a szakszervezeti vezetőknek. Elismerte, hogy ezek az intézkedések zavaróan hatnak a közvetlen növekedési kilátásokra, a szociális helyzetre, illetve a munkapiacra. Hangsúlyozta, hogy azok az országok boldogulnak a legjobban a válság leküzdésének teendőivel, ahol erős a szociális partnerség.
A magyar EU-biztos szerint a válságban megmutatkozott az európai szociális modell erőssége, és széles körben elismerik, hogy a jóléti államok automatikus stabilizáló hatást fejtenek ki. A pénzügyi és gazdasági válság azonban – tette hozzá – a közadósságok jelentős növekedéséhez vezetett számos európai országban.
Andor László úgy vélekedett, hogy a közadósság túl magas aránya sem indokolhatja, hogy rontsák a lényeges közszolgáltatások színvonalát, illetve hogy gyengüljön a szolidaritás a népesség legsérülékenyebb csoportjaival. Kényes egyensúlyt kell fenntartani egyfelől a társadalmi igazságtalanságok csökkentése és a nyomor megelőzése, másfelől a szociális védőhálónak a tartós finanszírozhatósága között - mondta.
Az EU-biztos kiemelte, hogy a gazdasági növekedési stratégia megfogalmazásakor nem csupán a hatékonyságra és célirányosságra, valamint a "zöld" gazdaság előtérbe állítására kell törekedni, hanem arra is, hogy ez a növekedés befogadó jellegű legyen, vagyis a társadalom széles rétegeinek nyújtson lehetőséget a bekapcsolódásra. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: javítani kell az oktatás, továbbképzés minőségét, ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulást.
