Az Ernst & Young tanulmánya a 2009-ben bejelentett Európába irányuló külföldi működőtőke-befektetéseket, valamint a globális befektetők rövid és középtávú befektetési hajlandóságát elemzi. Magyarországon egy év alatt 36 százalékkal csökkent az induló külföldi befektetések száma, így hazánk egy hellyel lejjebb csúszott a rangsorban. Csehországban 30 százalékos, Lengyelországban 42 százalékos volt a visszaesés – olvasható az Ernst & Young ötödik Európai Versenyképességi Jelentésében.

A bizonytalan helyzetben átmenetileg fokozódott a nyugat-európai országokba irányuló befektetési kedv, így 2009-ben a nagyobb európai gazdaságok viszonylag jól tartották magukat a tőkevonzás tekintetében. Franciaországban 1, Olaszországban 4, Németországban 7 százalékkal nőtt az új befektetések száma. Európai átlagban azonban összesen 11 százalékkal csökkent a külföldi befektetések száma.

„Bizakodással tölthet el minket, hogy az ismert magyar gazdasági és politikai problémák ellenére a 2009-ben induló projektek várhatóan több mint 7 000 munkahelyet hoznak létre hazánkban, amely még mindig a 6. legmagasabb európai viszonylatban” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. Románia a 7., azt követi Szlovákia, Csehország a 11., Magyarországot a régióból egyedül Lengyelország előzte meg az 5. hellyel. A csaknem 40 százalékos visszaesés miatt a létrehozott munkahelyek tekintetében részesedésünk 8 százalékról 6 százalékra csökkent a kontinensen.

Tavaly azokban a szektorokban volt visszaesés a régióban, amelyek befektetései hagyományosan a kelet-közép-európai régióba irányulnak, illetve kifejezetten a fejlődő gazdaságokkal hozhatók összefüggésbe (például autóipar, bányaipar, közlekedési projektek). A válságra kevésbé érzékeny szektorokban, mint például az élelmiszer-, gyógyszer-, és a villamosipar, összeurópai szinten növekedtek a befektetéseket mutató számok.

Tavaly abban a tekintetben is változott a kép, hogy mely országokból származtak a befektetések Európába. Az előző éveknek megfelelően a befektetések nagyjából negyede az Egyesült Államokból érkezett, ám összességében az amerikai ügyletek száma is csökkent. Ugyanez volt a helyzet a német, a brit, a francia és a japán eredetű befektetések, amelyek együtt további 25 százalékot tettek ki. A fejlődő országok közül Kína érzékelhetően többet fektetett be Európába 2009-ben. A projektek száma 30 százalékkal nőtt az előző évihez képest, elérve ezzel a 111-et. Fontos kiemelni, hogy a kínai projektek a harmadik helyen állnak a munkahelyteremtés szempontjából az európai kontinensen.

A több mint nyolcszáz megkérdezett vállalatvezető 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kivár, mielőtt újabb hosszú távú európai befektetésről döntene. Bár 2009-ben a befektetők Európát preferálták, jelenleg ismét Kínát tartják a legvonzóbb üzleti célpontnak, Nyugat-Európa pedig a második helyen szerepel az összesítésben. Kelet- Közép-Európa rövid távú megítélése romlott, ám reménykeltő, hogy hosszabb távon továbbra is prioritásként kezelik a befektetők a régiót.

 „Az európai kormányoknak prioritásként kell kezelni azt, hogy országuk továbbra is vonzó maradjon a meglévő és az új befektetések számára. Megfontolandó, hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a vállakozói – és a befektetési kedv élénkítésére. Konkrét és valós cselekvési terv nélkül Európának még a jelenleginél is nehezebb lesz a fenntartható és tényleges gazdasági növekedés biztosítása” – hangsúlyozta Jay Nibbe, az Ernst & Young helyettes regionális (EMEIA) partnere.