Erdei Tamás elmondta: a bankokat meglepetésként érte az "óriási mértékű" banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.

"Ez egy gigantikus mértékű terhelésnek számít, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfolióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették" − mutatott rá.

Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. "Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik" − hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a gazdaságnak is. A bejelentett elvonás a bankszövetség elnöke szerint olyan mértékű terhelést jelent a bankrendszer számára, hogy az is elképzelhető, hogy jó néhány pénzintézet az idén veszteséget fog produkálni.

"Minden abba az irányba mutat, hogy az idén, ahogy korábban jeleztük, továbbra is nehéz lesz a bankrendszernek, hiszen a gazdaság teljesítménye nem javul, a reálgazdasági kockázatok nem csökkentek, a nagyon magas devizaárfolyamok miatt a svájci frank hiteleseknél további esetleges bedőlésekkel kell számolni" − mondta Erdei Tamás. Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a G20-ak nagyon komolyan gondolják a Basel-III. nevű rendszer bevezetését, ami együtt jár a pénzintézetek tőkekövetelményének megemelésével. Az elvonás következménye az lehet, hogy a bankok nem tudnak megfelelően felkészülni tőkeoldalról a Basel-III. előírásaira.
 
Arra a kérdésére, hogy a különadó nem fenyeget-e ez azzal a veszéllyel, hogy a külföldi befektetők kivonulnak Magyarországról, azt válaszolta: "nem gondolom, hogy ilyen következtetéseket azonnal le lehetne vonni, természetesen a külföldi befektetők elgondolkodhatnak azon, hogy Magyarországon a pénzintézeti tevékenység tud-e számukra olyan jövedelmet termelni a mostani kockázati környezetben, hogy hosszú távon itt kívánják aktivitásukat folytatni".
 
Emlékeztetett arra: a magyarországi bankok már 2006 óta fizetnek különadót, egy többletadót más vállalkozásokhoz képest. A most ismertetett mértékű elvonás egyértelműen a szektor versenyképességi hátrányát növeli tovább az következő időszakban.

A jelzáloghitelezéssel kapcsolatos bejelentést ugyanakkor nagyon pozitívnak értékelte a bankszövetség elnöke, aki szerint megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy létrejön egy olyan állami intézményrendszer, amely azon hiteladósok ügyeivel fog foglalkozni, akik teljesen reménytelen helyzetbe kerültek. Erre a bankszövetség már több javaslatot tett.

Kifejtette, arról, hogy amíg létrejön a nehéz helyzetben lévő adósokkal a megállapodás, kilakoltatási moratórium lépjen életbe, lehet tárgyalni. Az azonban nem teljesen világos, hogyan fog a jövőben működni a jelzáloghitelezés kilakoltatási tilalom mellett. Ha ugyanis a bankok nem tudnak hozzájutni a hitelek biztosítékához a jövőben, minimalizálni fogják ezt a tevékenységet, vagy meg fogják szüntetni – figyelmeztetett. A devizahitelezés jövőbeni korlátozásáról úgy vélekedett, hogy a mostani nagyon gyorsan változó piaci körülmények között ez a bankrendszer számára elfogadható.

Erdei Tamás kiemelte: nagyon pozitívnak tartja a kormány azon állásfoglalását, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt mindenképpen tartani akarják, a pénzpiac bizalmának megtartása szempontjából ez nagyon fontos bejelentés volt. "Azt is nagyon díjaznunk kell, hogy a miniszterelnök úr beszédében hangsúlyozta: ez nem a bankok ellen irányul, s nem akar teret engedni egy bankellenes hangulatnak" − mondta a bankszövetség elnöke Orbán Viktor bejelentései kapcsán.