Három adólépés július 1-jétől lép hatályba

Július 1-jétől szűnne meg a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó. Ekkortól csökkenne a cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra évi 500 millió forintos nyereség alatt. Július 1-jétől lépne hatályba a banki nyereségadó is. Erről Orbán Viktor kormányfő a parlamenti beszédében azt mondta: a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetésének mértékét emeljék 13-ról idén 200 milliárd forintra.

A banki nyereségadó, valamint az állami tervezett 120 milliárd forintos megtakarítás, illetve az idei évtől működő, az állami bértömeg legalább 15 százalékos csökkentésből -  ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent - hozzávetőleg 350 milliárd forintos mozgásteret biztosít a kormány számára. A 120 milliárd forintos spórolást a következő lépésekkel biztosítaná a kabinet: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, valamint a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

Jövő év január 1-jétől indulna a "családi típusú egykulcsos" személyi jövedelemadó rendszere. A minimálbér adóköteles lesz. "Ám a minimálbéreseket nem lehet nehéz helyzetbe hozni, tehát az átállás éppen ezért nem történhet meg egyik napról a másikra, hanem kell hagyni jó egy vagy két esztendőt" – mondta a kormányfő. A társadalombiztosítási járulék kérdéséről még tárgyalniuk kell a kamarákkal és a gazdasági szervezetekkel.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár, "van, aki az első nap, van, aki fél év múlva, van, aki egy év múlva, és van, aki két év múlva"; a végén mindenki kevesebb adót fog fizetni.