A korábbi hírek még arról szóltak, hogy a kormány csütörtökre halasztotta a döntést, és Angela Merkel kancellár válságtanácskozást hívott össze. Nem sokkal később viszont már azt közölték, hogy Rainer Brüderle liberális gazdasági miniszter a kormány nevében elutasította az Opel anyavállalata, a General Motors által előterjesztett, 1,1 milliárd eurós állami támogatási kérelmet. 

A hírek szerint a kormány illetékes bizottsága nem tudott megállapodni a segélykérelemről, és ennek nyomán a miniszterre  bízta a döntést. Brüderle pedig az állami támogatás elutasítása mellett foglalt állást. A miniszter nyilatkozatában  kijelentette, hogy nehéz döntésről volt szó, mert munkahelyek sorsa forog kockán. Az Opelnek nyújtandó állami támogatás ugyanakkor az autóipari  ágazatban súlyos versenytorzulásokhoz vezethetne - érvelt Brüderle, azt hangoztatva, hogy a gyár szanálását az anyavállalat General Motorsnak saját erőből kell elvégeznie. 

A német kormányzati döntés megfigyelők szerint befolyásolhatja a több európai országban - köztük Magyarországon is - gyártó üzemeket működtető, nagy hagyományokkal rendelkező, de  mintegy két éve óta súlyos szerkezeti, illetve pénzügyi gondokkal küszködő Opel jövőjének alakulását. A nehéz helyzethez jelentősen hozzájárult az amerikai anyavállalat korábbi válsága, mindennek ellenére a General Motors úgy döntött, hogy megtartja, illetve szanálja az Opelt. A szanálás költségei az amerikai konszern hivatalos közlése szerint 3,7 milliárd eurót tesznek ki, és ebből az utóbbi időben talpra állt General Motors 1,9 milliárdot állna.

A cég arra számított, hogy a fennmaradó 1,8 milliárd eurót - hitelek, illetve garanciavállalás formájában - közösen azok az európai országok fedezik, ahol Opel-üzemek vannak. Németországtól állami garanciavállalás formájában 1,1 milliárd eurót kért, mivel a mintegy 50 ezer európai alkalmazott fele a négy német gyárban - Rüsselsheimben, Bochumban, Kaiserslauternben és Eisenachban - működik. A General Motors  korábban közvetve azzal fenyegetőzött, hogy a németországi üzemek közül egy, vagy kettő a bezárás sorsára juthat, ha a német kormány elutasítja a támogatást.

Szerda esti értesülések szerint a Brüderle által bejelentett döntés nem jelenti azt, hogy a németországi Opelt teljes mértékben magára hagyják. Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke állítólag azon fáradozik, hogy a németországi üzemeket működtető tartományok - Hessen, Rajna-Pfalz, Türingia és Észak-Rajna-Vesztfália - bevonásával, illetve az Európai Beruházási Bank közreműködésével szülessék valamifajta alternatív megoldás. A kancellár érzékeny helyzetben van azért is, mert a választási kampányban a 25 ezer németországi munkahely megőrzésére tett ígéretet. 

Megfigyelők arra is felhívták a figyelmet: az Opel támogatási ügye újabb szakítópróbát jelenthet a koalíciós pártok között. A liberális FDP mindeddig határozottan ellenezte az állami támogatást, több vezető konzervatív politikus pedig a segély mellett foglalt állást. 

A legnagyobb németországi gyár, a rüsselsheimi üzemi tanácsa szégyenletesnek nevezte a gazdasági miniszter döntését. Érthetetlennek nevezte, hogy a német kormány -  több más európai kormánnyal ellentétben - az állami támogatás elutasítása mellett döntött. A tanács ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy tartományok nem hagyják magukra az Opel németországi alkalmazottait. 

A General Motors európai igazgatója csalódottságának adott hangot a német elutasítás miatt, és azt hangoztatta, hogy ezek után felülvizsgálják a szanálási tervet. Korábban az amerikai anyavállalat azt közölte, hogy a csaknem 50 ezer európai munkahelyből mintegy 8 ezret szüntet meg, és ebből körülbelül 4 ezret Németországban. Megfigyelők szerint a mostani döntés nyomán  ennél jóval több németországi munkahely szűnhet meg.