Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A politikai, illetve a gazdasági kockázati index egy ország politikai, társadalmi, gazdasági stabilitásának százpontos skálán elhelyezett mutatója: minél alacsonyabb ez az érték, annál magasabb kockázatot jelez. Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója hangsúlyozta: a munkapiaci kockázatok érdemi csökkenésére − döntően a válságnak a munkaerőpiacon némi késéssel jelentkező hatása miatt − idén nem lehet számítani.
A gazdasági kockázati index négy alindex − konjunktúra, pénzügyi, egyensúlyi és munkapiaci alindex − összevonásából készül, ezek a magyar gazdasági fejlődést meghatározó kockázatok legfontosabb dimenzióit fejezik ki. A gazdasági kockázat 2009 egymást követő negyedéveiben ugyan fokozatosan mérséklődött, ám az utolsó negyedév értéke még így is elmaradt a 2008-as átlagértéktől. A 2009-es átlag 38,4 pont, amely a magas kockázatú tartományba esik.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője a konjunktúrával kapcsolatban kifejtette: tavaly az utolsó negyedévre hajszálnyival 20 pont fölé tudott kapaszkodni az index, ez pedig elsősorban a javuló külső környezetnek és a feldolgozóipar lassú bővülésének volt köszönhető. Ugyanakkor a belső kereslet év végén is tovább romlott, és mivel ennek számottevő javulására továbbra sem lehet számítani, idénre a külső kereslet alakulása jelentheti a legnagyobb kockázatot − hangsúlyozta a szakértő. Év végére 50 pont körüli értékre emelkedhet ez az alindex, és a magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan belesimul a kelet-közép-európai régiós átlagba - mondta Török Zoltán.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kiemelte: a pénzügyi kockázati index a válság idején ugyan komoly mozgásokat produkált, ugyanakkor tavaly év végére átcsúszott a közepes kockázatú kategóriába, és ennek jelentős változására idén nem lehet számítani. Úgy vélte: a 2010-es kilátásokat alapvetően meghatározzák a szuverén hiteladósokkal kapcsolatban felmerült aggodalmak, ezért kiemelt fontosságú, hogy a gazdaságpolitika fókuszában a közpénzügyi egyensúly fenntarthatósága álljon.
Bartha Attila nem számít az egyensúlyi alindex nagymértékű változására idén, mivel a külgazdasági pozíció és a finanszírozási helyzet nem problematikus. Ugyanakkor hozzátette: mind az államháztartás, mind pedig a lakossági megtakarítások egyenlege az egyensúlyi kockázatok enyhe növekedését vetíti előre. Ezzel együtt is az várható azonban, hogy az egyensúlyi kockázatok a közepes tartományban maradnak.
A munkaerőpiaci helyzetről elmondta: itt növekvő kockázatokkal kell számolni, mivel a támogatott foglalkoztatás kibővítésével és a részmunkaidős foglalkoztatással ugyan sikerült fenntartani az aktivitás szintjét, ám hosszú távon ez nem jelent megoldást. Bartha Attila szerint a munkapiaci kockázatok érdemi csökkenése legkorábban 2011-ben jelentkezhet.
Krekó Péter, a Political Capital Institute kutatási igazgatója elmondta: a politikai kockázatok továbbra is alacsonyak, tavaly az index értéke 66 pont, szemben a 2008-as 64-gyel. Ismertette: bár kissé csökkent a politikai kockázat, és öt év után megállt a rizikó növekedése, továbbra is a kiemelt kockázatú területek közé tartozik a korrupció, az előítéletesség, továbbá a sajtószabadság. Hozzáfűzte: a kockázat általában vett csökkenésének a stabilitás ugrásszerű erősödése az elsődleges oka, azonban ez is csak addig áll fenn, amíg az új kormány tartja a szigorú költségvetési politikát és az alkotmányos berendezkedés átalakítása kapcsán képes felelősen élni kétharmados parlamenti többségével.
Krekó Péter elmondta: a sajtószabadság helyzeténél a politikai befolyás erősödése nem annyira a közszolgálati média feletti kontrollból, hanem inkább piaci koncentrációból következik. A stabilitáshoz hasonlóan a jogbiztonságra nézve is elsősorban a közjogi rendszer esetlegesen nem kellően átgondolt változtatása jelenthet kockázatot, de a jogállamiság érvényesülése szempontjából az új kormány által ígért elszámoltatás is kiemelt figyelmet érdemel - mondta a kutatási igazgató.
Állam és gazdaság viszonya kapcsán az új kormány politikájában a legnagyobb kockázat − ahogyan azt Kósa Lajos és Szijjártó Péter legutóbbi, "forintdöntögető" nyilatkozatai is megmutatták −, hogy több kérdésben "beleragadhat" ellenzékben képviselt álláspontjába. Ebből a szempontból a legkritikusabb az egészségügy területe, ahol a Fidesz minden reformkezdeményezést támadott az elmúlt négy évben, most azonban kénytelen lesz megpróbálkozni annak átalakításával − mondta Krekó Péter.
