Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Mint Donald Tusk lengyel miniszterelnök előzetes nyilatkozatából kiderül, a közép-európai országok egyik fő törekvése e téren, hogy a döntéshozatal ne szűküljön le az euróövezet államaira. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját elnöklő luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker viszont úgy vélte, a közös pénzt használó övezetnek "képesnek kell lennie arra, hogy továbbmenjen a huszonheteknél", azaz a teljes uniónál.
Több kétoldalú megbeszélést is tartottak az értekezlet előtt. Így például David Cameron brit miniszterelnök találkozott José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, s egyetértettek abban, hogy az uniónak most "a lényegi ügyekre és nem az intézményi reformra kell összpontosítani". Ez azt mutatja, hogy egyelőre ellentétes álláspontra helyezkednek Angela Merkel német kancellárral, aki szerint további változtatásokat kellene végrehajtani az EU alapszerződésén, valamint Nicolas Sarkozy francia elnökkel, aki egy új uniós intézmény felállítását is el tudná képzelni a szorosabb gazdasági együttműködésre.
A piacnak szóló üzenet a résztvevők reményei szerint az is, hogy a következő tíz évre vonatkozó versenyképességi és növekedési program, az EU2020 elfogadásával az unió egyértelművé teszi: van gazdaságpolitikai stratégiája hosszú távra is.
A kormányfői tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy az értekezletet megnyitva külön hangsúlyozta, hogy a tagországokban is szükség van a hosszú távú – szerkezeti – problémák kezelésére. A további válságok elkerülése vagy súlyosságuk előzetes enyhítése érdekében nem kerülhető el szerinte az uniós államháztartási szabályok módosítása sem: az elnök irányításával a tagországok pénzügyminisztereinek csoportja külön dolgozik e témán.
