Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A 2008-ban kezdődött nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala folytatta le. A 28 vádlott többsége kecskeméti, de vannak közöttük budapesti, dunaújvárosi és szekszárdi lakosok is. Az elsőrendű vádlott 2003-ban hozta létre a "számlagyárat", amely létező gazdasági társaságok nevében fiktív számlákat állított ki. A vádirat szerint ezekért a megrendelők fizettek, majd a számlákat beállították a könyvelésükbe.
A vádlottak egy részét az elsőrendű vádlott rávette arra, hogy hozzanak létre gazdasági társaságokat, s ahhoz a szükséges anyagi fedezetet is biztosította. Ő maga három gazdasági társaságnak is ellátta az ügyvezetését, de társai is több cégben töltöttek be tisztséget. A vádirat szerint a cégeket kizárólag a fiktív számlák kiállítása miatt alapították. Az elsőrendű vádlott a számlákon szereplő áfát is elkérte a számlák vásárlóitól, de azt nem fizette be.
Az ügyészség eljárás alá vonta a fiktív számlákat felhasználó gazdasági társaságokat is. A számlagyár vásárlói között több közismert kecskeméti építési vállalkozó is szerepel. Az egyik kecskeméti vállalkozó − zalaegerszegi székhelyű, csődeljárás alatt lévő vállalkozása − a fiktív okmányokkal 184 millió forintot meghaladó összegben követett el adócsalást az ügyészség szerint, egy másik pedig több mint 250 millió forint értékben.
A harmadik kecskeméti vállalkozó a vád szerint 74 millió forinttal rövidítette meg az államkasszát valótlan tartalmú adóbevallásai révén. A számlát vásárlók közül egy budapesti vállalkozás ügyvezetőjének cégénél 274 millió forint vagyoni előny keletkezett a fiktív számlákkal igazolt "kiadások" révén.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az összetett bűnügyben több rendbeli adócsalás bűntettével, illetve magánokirat-hamisítás vétségével vádolja a vádlottakat.
