Ötféle vegyszermaradékot talált nemrég egy budapesti áruházban árult paradicsomban a Levegő Munkacsoport által megbízott holland laboratórium, többek között az Európai Unióban betiltott procimidon nevű gombaölőszert. Utóbbi vegyszert megtalálták egy másik áruházban vásárolt fürtös uborkában is a civil szervezet nyári zöldség- és gyümölcstesztjén.

A procimidont a magyar hatóság 2007-ben kivonta a forgalomból és a türelmi idő is lejárt 2009-ben. A vegyszert az USA Környezetvédelmi Ügynöksége lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be, az EU pedig a szaporodási képességet károsító anyagként tartja nyilván, valamint felkerült a hormonrendszert károsító anyagokat tartalmazó uniós listára is.

Vegyszerek és hatértékek

A Levegő Munkacsoport felhívta a magyar áruházláncok figyelmét, hogy nyugat-európai mintára tegyenek önkéntes intézkedéseket a szennyezett termékek forgalmazásának megszüntetésére, fokozottan figyeljenek bezerzéseikre, feltétlenül tartassák be beszállítóikkal a hatályos előírásokat. Pláne, mivel június 7-től hatályos új uniós szabályok szerint a korábbinál sokkal szigorúbb határértékek érvényesek a zöldség- és gyümölcstermékekre. A civil szervezet által megvizsgált mintákra még nem vonatkoztak az új határértékek, de figyelmeztető jel, hogy a szennyezett paradicsommintában az új határérték 7,5-szerese volt a vegyszermaradék szintje.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékes szervezete, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság eddig nem talált az általa vizsgált mintákban a határértéket meghaladó mértékű procimidont. Találtak viszont bőven más – a megengedettnél nagyobb mennyiségű – vegyszermaradékot az elmúlt hónapokban is,  többek közt paradicsomban, paprikában, almás és málnás bébiételben, eperben, fejes salátában, narancsban – derül ki a kifogásolt növényi termékek listájából, amelyet kötelező közzétenni a hatóság és a minisztérium honlapján is. A kifogásolt növényi termékek gyakran érkeznek Észak-Afrikából, leginkább Marokkóból és Egyiptomból. De szlovákiai bébiételben és magyar bébialmalében is találtak egy kaptán nevű rákkeltő hatású növényvédőszert.

Legutóbb – az EU élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszerének (RASFF) figyelmezetése alapján – klórmekváttal szenyezett indiai csemegeszőlőt vontak ki több áruházláncból. A termésnövekedést serkentő klórmekvátot az EU csak a gabonák termesztésénél engedélyezi, zöldségeknél és gyümölcsöknél tilos a használata. Emiatt a Spar mintegy egymillió forint, az Aldi, a Penny Market és az Auchan százezer forintos bírságra számíthat.

 

Az élelmiszerláncban mindenki felelős

„Véleményünk szerint a beszállító, illetve a forgalmazó felelőssége – ez esetben a 4FRUIT nevű szlovák importőré –, hogy milyen árut hoz be az országba és neki kellene/kellett volna a termékeket megfelelően ellenőriztetni” – válaszolta a Spar a hvg.hu kérdésére. A Spar szerint az nem megoldás, hogy tíz különböző élelmiszerkereskedelmi lánc végeztessen el minden egyes tételre 10 különböző vizsgálatot. Az pedig végképp megoldhatatlan, hogy a kereskedő vizsgáltassa be nap mint nap több tízezer cikkből álló árukészletét – állítja az áruházlánc.

Noha a megbírságolt kereskedők az importőrt hibáztatják, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékes szervezetét, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot (NTI) vezető Tóthné Lippai Edit hangsúlyozza, hogy a hatályos uniós és magyar rendelkezések szerint az élelmiszerlánc valamennyi szereplője felelősséget visel az általuk forgalmazott áruk biztonságáért. A kereskedőknek vagy az importőrtől kell megkövetelniük, hogy igazolja a termékek biztonságosságát vagy önellenőrzési rendszer keretében saját maguknak kell időnként bevizsgáltatniuk az általuk forgalmazott termékeket.

Az NTI munkatársai kockázatbecslésen alapuló, éves monitoringterv keretében vizsgálják a friss növényi termékeket és az egyes feldolgozott növényi tartalmú élelmiszereket. Évente mintegy 3000 mintát viszgálnak be 200–250 hatóanyagra és bomlástermékére. A vizsgált tételeknek csupán 1,5-1,8 százalékában fordulnak elő a határértéket meghaladó vegyszermaradékok, ami egy kicsivel alatta is marad az EU 2 százalékos átlagának – mondja Tóthné Lippai Edit.

Ártalmas-e vagy sem? A klórmekváttal szennyezett szőlőből, az alfatoxinos paprikából és a hatóságok szűrőjén fennakadt hasonlóan kifogásolt termékekből „ipari mennyiségben” kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy az egészségre ártalmasak legyenek – magyarázta a hvg.hu-nak Zacher Gábor toxikológus. A normál étkezési szokások mellett nem okozhatnak problémát ezek az anyagok, hiszen az élelmiszerbiztonsági határértékek úgy vannak beállítva, hogy csak százszoros, vagy akár ezerszeres mennyiségük okozhatna mérgezést. Az alfatoxinbotrány például Kínában azért válhatott az egészségre nézve veszélyessé, mivel a rizst is érintette, amelyből a kínaiak viszonylag nagy mennyiséget, átlagosan napi 40 dekát fogyasztanak,  miközben az itthon érintett pirospaprikából nyilván nagyságrendekkel kevesebbet fogyasztunk. Ettől persze még előfordulhat, hogy egyéni túlérzékenység esetén mégis közvetlenül hat valamelyik vegyszer az egészségre.   A mai növényvédőszerek ráadásul viszonylag gyorsan lebomlanak, így a szervezetben való felhalmozódásuktól sem kell tartani – teszi hozzá Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója, aki szerint a dohányzás és az alkoholizmus mérgező hatása mellett eltörpül a gyümölcsökön és zöldségeken előforduló – amúgy alapos mosással könnyen eltávolítható – vegyszermaradékok problémája. Miközben az is igaz, hogy a modern korunk velejárójának számító mindennapi „vegyi koktél” lehetséges hosszú távú hatásairól szinte semmit sem tudunk: Európában mintegy 80-100 ezer vegyi anyag vesz körül bennünket állandóan, ebből alig valamivel több mint négyezret vizsgáltak be toxikológiai szempontból. Az élelmiszerek előállításában használt vegyi anyagok szerencsére az utóbbi kategóriába tartoznak.

A számos kifogásolt észak-afrikai szállítmány ügyében Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője június közepén az Európai Bizottsághoz fordult és a hasonló esetek megelőzésére alkalmas óvintézkedéseket sürgetett. "Mivel az észak-afrikai országokra más termelési és élelmiszerbiztonsági szabványok vonatkoznak, ezért előfordulhat, hogy az onnan származó termékek magasabb koncentrációban tartalmaznak vegyszereket, mint az EU-ban megengedett érték, esetenként pedig olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek felhasználását Európában már betiltották. Ez azonban elfogadhatatlan" – érvelt a képviselő. Az Európai Parlament már régóta sürgeti, hogy az Európai Bizottság kezdjen tárgyalásokat az uniós normákat rendszeresen megsértő harmadik országokkal, például Marokkó és Egyiptom illetékes minisztériumaival.

Orbán 27. pontja

A gyakori problémák miatt első hallásra megnyugtatónak hangozhattak Orbán Viktor szavai, aki a kormány 29 pontos akciótervének 27. lépéseként az importélelmiszerek másodlagos ellenőrzésének bevezetését ígérte, hogy "Európa élelmiszerhulladéka ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra". Bár az intézkedés részletei egyelőre még nem ismertek, Kardeván Endre, a Vidégfejlesztési Minisztérium élelmiszerbiztonságért is felelős államtitkára a hvg.hu-nak elmondta: a kormány alapvetően nem elégedetlen az élelmiszerbiztonság jelenlegi helyzetével, de egy még jobban működő rendszert szeretne, amely kiszűri a rossz minőségű élelmiszereket.

A másodlagos ellenőrzéseknél elsősorban a nagykereskedelmi raktárak, hűtőházak feltérképezésére és ellenőrzésére koncentrálnának. A rendszer – amelyet egy uniós irányelv alapján Magyarország is bevezethet – lényege, hogy a tagállamok közötti élelmiszer-szállításoknál a fogadónak is be kell jelentenie a tranzakciót az illetékes hatóságnak, amely eldöntheti, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból a tételeket megvizsgálja-e vagy nem. Az elképzelés szerint az élelmiszer-tranzakciókat minden szereplőnek be kellene jelenteni a hatóságnak, így nyomon tudnák követni az áruk mozgását, s ezután már nem csak szúrópróbaszerűen ellenőriznének, mint eddig.

Nincs semmi újdonság az új kormány által bejelentett másodlagos élelmiszervizsgálatban – mondta a hvg.hu-nak Süth Miklós, volt országos főállatorvos. Az élelmiszerlánc minden pontját ellenőrizhették a hatóságok eddig is – a termőföldtől a vendéglátásig, beleértve a kereskedelmet is, így a logisztikai központokat is. Minden élelmiszert nyilván nem lehet ellenőrizni, ezért kockázatbecslés alapján dőlt el, hogy hol és mennyi ellenőrzést hajtanak végre. Nyilván nem tökéletes a rendszer – ismeri el a volt főállatorvos, lehet még tovább fejleszteni, például a felhasználható források növelésével. Eddig évi 20-30 milliárdot lehetett költeni erre a célra, ami nem túl sok, ha meggondoljuk, hogy egy termék mindenre kiterjedő laboratóriumi vizsgálata akár 50 millió forintba is kerülhet.

Ki fizeti a révészt?

Kardeván Endre szerint az új feladatra alkalmas a hatóságok jelenlegi létszáma, legfeljebb szükség lehet belső átcsoportosításra és a létszámstop miatti üres ellenőri helyek betöltésére. Több forrást a tervek szerint a hatósági díj bevezetésével teremtenének, ám ennek mértékéről és arról, hogy kinek kellene megfizetnie, egyelőre még nincs döntés. Kardeván Endre azt ígéri, hogy a díj egyáltalán nem lesz magas és nem fogja megdrágítani az élelmiszereket. Hasonló díj bevezetése egyébként már 2008-ban is felmerült, ennek mértéke az árbevétel 0,01 százaléka lett volna,  ami az akkori számítások szerint összesen 40 milliárdra növelte volna meg az élelmiszer-ellenőrzés büdzséjét. Az élelmiszeripari lobbinak azonban sikerült megfúrnia a kezdeményezést.

A kereskedők egyelőre a vártnál kevésbé ágálnak az új elképzelések ellen. „Az  elosztási pontokra való fókuszálás jó irányba mutat, hiszen az óriási méretű kiskereskedelmi forgalom ellenőrzése olyan, mint a tű keresése a szénakazalban” – mondta a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a minél hatékonyabb élelmiszer-biztonsági ellenőrzés a kereskedők érdeke is, bár a büntetéseket áthárítják a vétkes beszállítókra, ám az élelmiszer-botrányok ártanak az áruházláncok imázsának, hiszen a híradásokból az emberek csak azt jegyzik meg, hogy már megint probléma volt a Tescónál, a Lidlnél vagy éppen másnál. Vámos György szerint az új ellenőrzési rendszert viszont arra is fel kellene használnia a kormánynak, hogy kiszűrje az élelmiszerek – 30-40 százalékosra becsült – feketekereskedelmét is.

Biztonság vagy piacvédelem?

Az OKSZ nem tartja kizártnak azt a mögöttes szándékot sem, hogy a kormány csökkeneteni szeretné az élelmiszerimport arányát, kedvezve a hazai termelőknek és gyártóknak. „Az ésszerű piacvédelemmel nincsen problémánk, az EU más tagországaiban is élnek a protekcionizmus – az uniós jogszabályok által még megengedett – lehetőségeivel. A probléma ott kezdődne, ha a piacvédelem indokolatlan méreteket öltene és akadályozná az áruk szabad mozgását” – hansúlyozta a főtitkár.

Ezt az aggodalmat erősítették meg nemrég az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát vezető Fideszes Font Sándor szavai: a politikus a nagy mennyiségű tejimportra panaszkodó magyar tejágazati szervezeteket szekszárdi konzultációjukon azzal nyugtatta meg, hogy ha Ausztriában és Németországban az európai uniós előírásoknak megfelelő magyar élelmiszerek megjelenését külön nemzeti szabályokkal nehezítik meg, akkor „mi sem lehetünk különbek, ennek egyik lépése a másodlagos minősítő vizsgálat”. A hvg.hu kérdésére Kardeván Endre azonban hangsúlyozta, hogy nem csak az importáruk ellenőrzésének szigorításáról van szó, hiszen a hazai termékekkel ugyanúgy vannak problémák, mint a külföldiekkel.

Az éves monitoringtervet az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagyatni – figyelmeztet Süth Miklós. Ebből a szempontból alapvető fontosságú, hogy az áruk szabad mozgását az EU-ban nem lehet akadályozni, vagyis az ellenőrzési rendszer nem lehet részrehajló, nem kerülhetnek hátrányba a külföldi termékek a magyarokkal szemben. Az eddigi kényes egyensúlykeresés ellenére a magyar élelmiszer-ellenőrző hatóságokat már többször érte az a kritika, hogy „piacvédő” magatartást folytatnak – magyarázta Süth Miklós.

Süth Miklós szerint a közhiedelemmel ellentétben nem is feltétlenül a külföldi élelmiszerekkel van több probléma. A 2008-as statisztikákból az derül ki, hogy minden kategóriában a magyar áruknál volt magasabb – igaz, többnyire csupán hajszállal − a kifogásolási arány, mint a más uniós tagállamból érkezők esetében, igaz, ez az arány 2009-re megfordult. Az EU-n kívüli élelmiszerekkel viszont lényegesen több a probléma a legtöbb termékkategóriában. A megvizsgált húsok, húskészítmények esetében a magyar termékek 3,84 százalékával volt valamilyen kisebb-nagyobb probléma, az egyéb uniós eredetűeknél 2,6, a harmadik országból származóknál viszont 13,8 százalék volt ez az arány 2008-ban. Az EU-n kívüli tejtermékek 26 százaléka akadt fenn a rostán, miközben a magyar áruknak csak 3,6 százaléka, az egyéb uniósnak pedig 2,1 százaléka.