Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Moody's közölte: jóllehet a magyar bankszektor stabilitása javult a tavalyi első félévi állapothoz képest, a kockázatok közül azonban sok változatlanul jelen van, és a cég ezért a magyar bankrendszert továbbra is a "törékenyebbek" között tartja számon a kelet-közép-európai térségen belül.
A hitelminősítő közölte: a szektor jó első negyedévi teljesítménye ellenére változatlanul negatívan ítéli meg a magyar banki szféra idei egész évi profitkilátásait. Ezzel összefüggésben a Moody's kiemeli: véleménye szerint a pénzügyi szektorra kiróni tervezett különadó "jelentős negatív hatást gyakorolhat" a bankok idei jövedelmezőségére. A Moody's a bankok tőkeellátottságának szempontjából is a "fő bizonytalansági tényezők" egyikének nevezi a tervezett bankadót.
A cég szerint jóllehet a múlt hónapban bejelentett gazdasági akcióterv igyekszik kerülni a magánszemélyek adóterheinek növekedését, "egyes intézkedések azonban, köztük a bankok különadóztatása" további negatív hatást gyakorolhat az egyébként is lanyha gazdasági növekedésre. A bankszektor alacsony hitelezési hajlandósága máris lassítja a kilábalási folyamatot − áll a Moody's csütörtöki londoni elemzésében.
A hitelminősítő a magyar bankrendszer makrokörnyezetéről azt írta: megítélése szerint a magyar gazdaság jelenleg "a törékeny stabilizáció állapotában" van. A hazai össztermék tavaly reálértéken 6,3 százalékkal esett, és az idei növekedési kilátások is "sivárak". A kilábalás motorja továbbra is kizárólag a külső kereslet - áll az elemzésben. Mindezek alapján a Moody's az idén zéró, jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon.
A cég szerint a magyar gazdaság "gyorsan visszacsúszhat a recesszióba", ha exportpiacain lefullad a kereslet. A ház ugyanakkor kedvező fejleményként értékeli, hogy a magyar hatóságok "figyelmének középpontjába kerültek" a lakossági devizahitelezés kockázatai, és a kormány kezdeményezte a devizaalapú hitelek arányának korlátozását. A Moody's az elemzésben megjegyzi, hogy a magyarországi bankok még a pénzügyi válság idején is folytatták a devizahitelezést.
A cég a kedvező folyamatok között emeli ki azt is, hogy a lakáscélú hitelek piacán a folyósítások összetétele máris fokozatosan tolódik a forinthitelek felé. A Moody's adatai szerint 2010 első negyedében a folyósított új jelzáloghitelek 50 százaléka volt forintkölcsön, jóllehet 2008-ban ez az arány nem érte el a 10 százalékot.
A hitelminősítő szerint azonban a jelenlegi devizaalapú hitelportfólióhoz kötődő kockázatok valószínűleg hosszabb távon fennmaradnak. A Moody's a múlt hét elején külön átfogó elemzést tett közzé Londonban a kelet-európai térség több országának devizahitelezési gyakorlatáról. Abban az összeállításában − amely Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal foglalkozott − a cég elemzői azt írták: becslésük szerint Magyarországon a bankrendszer-szintű lakáshitelállomány összértékéhez mérve 1,0 százalékos, a bruttó kinnlevőség-portfólió arányában 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség lesz köthető a devizaalapú hitelekhez.
Lengyelországban e járulékos veszteségarány a ház várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz.
A magas devizahitel-arányok kialakulásának hátteréről a hitelminősítő a múlt heti elemzésben azt írta: a legtöbb esetben a hitelkockázati eljárások nem különböztek a hazai valutában folyósított hiteleknél szokásos gyakorlattól, a térségi bankok "nem voltak érzékenyek" a devizahitelezéssel járó pótlólagos kockázatokra.
