Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy korrekció mindig lehetséges, és korrigálni sosem késő. Példaként az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvényt említette, amelyet hatályba lépése után módosítottak. (A bankadóról is szóló törvénycsomagról csütörtökön szavaz a parlament.)

A kormány az idén 200 milliárd forint összegű különadót kíván beszedni a pénzintézeti szektor szereplőitől. A bankoktól 120 milliárdot, a biztosítóktól 36 milliárdot, a pénzügyi szféra többi vállalkozásától további 30 milliárd forintot várnak, ehhez jön az idei költségvetésben már szereplő 13,6 milliárd forint hitelintézeti járadék (ezt az OTP és az FHB fizeti), így jön ki a 200 milliárd.

Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke a napokban az ATV-nek azt mondta, hogy a bankszektorban az eddigi elvonást is beleértve 40-50 milliárd forint volna különösebb veszélyek nélkül kigazdálkodható, ebben az esetben a bankadó mértéke hasonló volna az európaihoz. A bankszövetség elnöke azt is felvetette: igazságtalan, hogy a különadó csak a pénzügyi szektorra vonatkozik, ugyanis más ágazatok is vannak, amelyeknek az átlagosnál magasabb a nyereségük.

A bankok adóterhelése a bankadó bevezetésével a társasági nyereségadót és hitelintézeti járadékot figyelembe véve 60 százalék fölé növekszik, az iparűzési adóval együtt pedig meghaladja a 70 százalékot a bankszövetség számításai szerint. Nyers Rezső hangsúlyozta: a bankok tőkeereje a bankadó miatt akár jelentősen – egyes számítások szerint 4-5 százalékponttal is – gyengülhet, ami forrásszerzési képességüket – ezen keresztül a hitelnyújtási képességüket is – rontja, így a lakosság és a kkv-szektor is nehezebben jut majd hitelhez, ami visszahat a gazdasági növekedésre is.