Vis maior vagy szerződésszegés – miért ment az agrártárca a versenyhivatalhoz?

A vidékfejlesztési tárca honlapján szerdán közzétett közleményében rámutat: a gazdák súlyos, vis maiornak minősülő káreseményeket szenvedtek el, amely szükségessé teheti a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezések alkalmazását, és ebben a helyzetben a terményfelvásárlók visszaélhetnek gazdasági erőfölényükkel.

A minisztérium emlékeztet arra, hogy évtizedek óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás sújtotta az idén a termelőket. A lehullott csapadék mennyisége már az év közepére több helyen meghaladta az éves átlagot. Sok helyen az átázott talajra a mezőgazdasági gépek nem tudtak kimenni, így a termés egy része egyszerűen betakaríthatatlanná vált, az ország több területe pedig rendkívüli jég- és viharkárt szenvedett.

A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint ezeknek a vis maiornak minősülő káreseményeknek a súlya és jelentősége olyan mértékű, amely megalapozhatja a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ez az álláspont természetesen nem mentesíti az érintett termelőket attól – húzza alá a VM állásfoglalásában –, hogy akadályközlési kötelezettségüknek megfelelő módon eleget tegyenek. Továbbá, hogy szerződéses partnereikkel a teljesíthetőséggel összefüggésben az elvárt módon együttműködjenek.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ellenzi, hogy a kialakult gazdasági helyzetben a terményfelvásárlók gazdasági erőfölényükkel nyílt vagy bujtatott formában visszaéljenek. Ezért a VM megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy kiemelt figyelmet fordítson eljárásai során arra, hogy ilyen helyzetek ne alakuljanak ki.

A szakminisztérium a kárbejelentések és az igazolt bevételkiesések összegzése után a kormányt tájékoztatni fogja a kialakult helyzetről. Javaslatot tesz arra, hogy többlet kárenyhítési juttatásban részesüljenek azok a gazdák, akik a rendkívüli időjárási körülmények miatt az átlagot meghaladó mértékben szenvedtek kárt.