Új Szó: szlovák–magyar adóvetélkedő a cégek kegyeiért

Az újság azt állítja: a szerkesztőség a múltban már többször is megpróbálta feltérképezni, hol működnek a 2004-es szlovákiai adóreform után állítólag százával beáramlott magyarországi cégek, de ezek nyomát még a határ menti városokban sem igazán találta. Például a cégjegyzékben ugyan vezetett révkomáromi magyar cégek döntő többsége esetében még telefonszámot sem találtak, a vállalkozások hivatalos székhelye sokszor csak egy családi ház volt.

Egy budapesti vállalkozó, aki közel négy éve működtet üzleti és közvetítői társaságot a Csallóközben, a lapnak úgy fogalmazott: az ígéreteket óvatosan kell kezelni. „Többször hirdettek már reformokat Magyarországon, az ígéreteknek pedig se vége, se hossza” – mondta.

„Mindenképp kivárom az ide vonatkozó törvények módosítását, ám még ha bevezetik is a 16 százalékos adókulcsot, meggondolom, hogy a 3 százaléknyi különbözet miatt áttegyem-e a vállalkozásom székhelyét Magyarországra. Ugyanis számolni kell a további kötelezettségekkel is, mint például a forgalmi adó” – fejtette ki a vállalkozó. Hozzátette, hogy Romániában már korábban bevezették a 16 százalékos adót, ami épp az illetékek miatt végül 19-20 százalékra emelkedett.

„A következő, Szlovákia mellett szóló érv a jóval egyszerűbb, konszolidáltabb társadalombiztosítási rendszer. Úgy vélem, Magyarországon e téren nem számíthatunk átfogó reformra. Sok megtakarítást eredményezett számomra, hogy közel négy éve Szlovákiában adózom, s minthogy kisvállalkozásról van szó, az ígért háromszázaléknyi különbség egyelőre nem annyira vonzó számomra, hogy a hazatelepülés gondolatával foglalkozzam. Kivárom, míg ezek az elképzelések törvények szintjén jelennek meg” – mondta a magyar vállalkozó.

Szlovákia előnye az euró, az eurózóna fizetőeszköze sem tette túl drágává a szlovák munkaerőt, hiszen az országos átlagbér 744,50 euró, ami 280 forint/euró árfolyamon megfelel a magyar átlagnak – olvasható az Új Szóban.