Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A brüsszeli elképzelés értelmében legkésőbb 2013-tól kezdve az Európai Unió államaiból indított banki átutalásokon 22 karakterből álló betű- és számkombinációval (IBAN) kellene megadni a számlaszámot, amelyhez még egy 11 karakterből álló számsor (BIC) is járulna; utóbbi a címzett bank kódja. Ezt írja elő az európai egységes fizetési rendszer (Sepa).
Egy CSU-párti képviselő megkeresésére a berlini pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: a német kormány azt szeretné, ha országon belüli átutalások esetében továbbra is használható lenne a jelenlegi bankszámlaszám és banki kód. Előbbi Németországban tíz, utóbbi pedig nyolc karakterből áll, így jóval könnyebben megjegyezhető, mint 22, illetve 11 karakter.
„Az emberek számára a Sepa által előírt hosszú számok nagyon bonyolultak, leírásuk az eddiginél nagyobb figyelmet és több időt követel. Ráadásul növekszik a tévesztés és ezzel a hibás átutalások lehetősége” – nyilatkozta a müncheni újságnak a pénzügyi tárca szóvivője.
A fogyasztóvédelmi szövetség két további csapdát lát a Sepa-rendszerben. Egyrészt a bankoknak 2009 októbere óta nem kötelességük ellenőrizni, hogy a megadott számlaszám csakugyan a címzett személy, vagy cég nevéhez illik-e. Az utalás sorsa kizárólag a számlaszámtól függ – márpedig 22 karakter esetében nagyobb a tévesztés esélye, mint 10 számjegynél. Másrészt ha egy átutalást egyszer már elindítottak – például online módszerrel –, akkor azt nem lehet visszavonni. Az ügyfélnek meg kell várnia, amíg a pénz megérkezik a téves bankszámlára, és csak ezután reklamálhat annak tulajdonosánál.
„A gond az, hogy a feladó nem ismeri a téves bankszámla tulajdonosát, s annak nevét a bank sem árulhatja el neki – mondta a Süddeutsche Zeitungnak az országos fogyasztóvédelmi központ illetékese. – Az ügyfél ilyenkor csak egyet tehet: megkéri a bankját, hogy könyvelje vissza a rossz címre átutalt összeget. Ez azonban az ügyfél kockázatára és költségére történik.”
