A szezonális kiigazítás nélkül számolt adatok szerint a második negyedévben Kína hazai összterméke 1,337 billió dollár volt, Japáné pedig 1,288 billió. Első féléves összehasonlításban azonban még tartja második helyét Japán: 2,578 billió dollárral Kína 2,532 billió dollárjával szemben. A kínai gazdaság 2005-ben előzte meg Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig Németországot.

A kínai kereskedelmi minisztérium illetékese és a helyi média azonban óvatosságra int. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Kína még messze elmarad vetélytársaitól, 3800 dollárral csupán a 105. helyet foglalja el a világrangsorban, s 1,3 milliárd lakosából 150 millió él az ENSZ kritériumai szerint számított szegénységi küszöb alatt.

„A kínai gazdasági növekedés minőségét javítani kell, akár az életminőség, akár a környezetvédelem, akár a tudomány és technológia terén" – hangsúlyozta Jao Csien a kereskedelmi minisztérium szóvivője. A Kínai Kommunista Párt központi lapja is hosszú felzárkózási folyamatot jósol. „A kínai gazdaság még mindig egy fejlődő ország szintjén van. A világ második gazdasága cím nem jelenti azt, hogy a világ második legerősebb gazdasága is Kína lenne” – írja a Zsenmin Zsipao.

Lassíthatják a növekedést az utóbbi időben felerősödött béremelési követelések, több nemzetközi vállalat üzemeiben sztrájkok törtek ki. A sztrájkok által érintett vállalatok között van a japán Toyota és Honda, a dán Carlsberg sörgyár, illetve az Ingersoll-Rand amerikai ipari csoport. A legutolsó, 2008-as hivatalos kínai adatok szerint a városi átlagbér mintegy havi 340 dollárnak megfelelő összeg volt.

A munkapiaci feszültségek, párosulva a jüan erősödésével csökkentetik ugyan a termelés hatékonyságát, ám cégvezetők az összességében továbbra is előnyös termelési feltételek miatt, továbbá a belső kereslet gyors növekedésének reményében egyelőre nem tervezik kínai termelőkapacitásaik leépítését.

A nemzetközi cégek a munkaügyi konfliktusok terjedésére többek közt a termelőfolyamatok gépesítésével és kínai menedzserek alkalmazásával reagálnak. A kínai személyügyi menedzserek hatékonyabban tudtak fellépni a problémák megoldása érdekében – mondta Nobujuki Szugano, a Sharp elektronikai cég kínai tevékenységéért felelős vezetője. „Habár a munkabérekre fordított kiadásaink az összköltségünk kisebb hányadát teszik csak ki, alkalmazottaink bérének növekedésével párhuzamosan nagyobb arányban tervezünk automata és fél-automata termelő-berendezéseket használni” – tette hozzá.