Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A pénzügyi felügyelet (FMA) és az ügyészség több olyan adatot is talált, amely megalapozottá tenne egy vádemelést – írta csütörtökön a Die Presse meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Az FMA zárójelentése július végén érkezett meg az ügyészséghez. A jelentés tartalmáról egyik hatóság sem nyilatkozott a lapnak. A vádemelés ügyében ősszel várható döntés.
Az értesülés szerint mivel prominens személyiségről van szó, az ügyészség előbb az igazságügyi minisztériumhoz fordul, s a minisztérium ilyen esetekben átlagosan két hónap alatt hoz döntést.
Ruttenstorfer azt állítja, nem követett el szabálytalanságot a részvények eladásával. Az OMV szóvivője a lap érdeklődésére kijelentette: minden eddigi vizsgálat azt igazolja, hogy a vezérigazgató helyesen járt el.
Ruttenstorfer március 23-án 620 444,50 euróért OMV-részvényeket vásárolt. Ugyanaznap a Profil osztrák hetilapban megjelent egy nyilatkozata, amelyben a kérdésre, hogy meddig akarja megtartani az OMV a 21,2 százaléknyi Mol-részesedését, azt válaszolta: "Jelenleg nem áll szándékunkban eladni őket (...), az idén mindenképpen megtartjuk őket". Egy héttel később, március 30-án az osztrák konszern mégis eladta a magyar részvényeket az orosz Szurgutnyeftyegaznak, és a tranzakció után emelkedett az OMV-részvények ára. A Wirtschaftsblatt című gazdasági napilap áprilisi cikke szerint Ruttenstorfer 44 705 euró könyv szerinti nyereségre tett szert.
Egy április végi nyilatkozatában Ruttenstorfer egy újfajta vezetői ösztönzési program bevezetésével indokolta, hogy vásárolt a részvényeiből március 23-án.
Az ügyben a legfontosabb kérdés az, hogy mely időponttól tudott Ruttenstorfer a részvénypakett eladásáról – írta a Presse. Ruttenstorfer állítása szerint csak március 26-án kezdődtek tárgyalások az orosz vállalattal.
Az FMA nem fogadta el az OMV-vezetőnek azt az érvelését, miszerint nyereségét nem váltotta pénzre. A hivatal szerint nem a nyereség realizálása a döntő szempont, hanem hogy történt-e bennfentes információval való visszaélés – állt a cikkben. A Die Presse rámutatott, hogy vádemelés esetén peren kívüli egyezség keretében is rendeződhet az ügy.
