A feladat magában foglalja az épület kiszolgáló-logisztikai funkcióinak bővítését, a kerthasználatot akadályozó gépkocsik elhelyezését, az épület udvarainak – északi és déli udvarok – hasznosítását. Új közönségforgalmi tereket kell kialakítani, a látogatói útvonalakat és bejáratokat újra kell szervezni, és feladat ez utóbbiak akadálymentesítése is.

A tervezési feladat része a tervpályázati eljárás során beérkezett javaslatok szintetizálása, a tervezési program véglegesítése, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és az engedélyezési tervek elkészítése.

 A Magyar Nemzeti Múzeum épületére és a Múzeumkert fejlesztésére január végén kiírt tervpályázat eredményét még június közepén hirdették ki. A 6 millió forinttal járó első díj nyertese, a Mányi István Építész Stúdió vezetője akkor elmondta: pályázatuk célja az volt, hogy az épületet hasznosabbá tegyék, vagyis az többet nyújtson az idelátogatóknak.

„Ez részben láthatatlan építészet, hiszen a raktárak például a föld alatt kaptak helyet. Részben láthatatlan lesz egy észak-déli irányba futó, fedett, földalatti utca is, ahol múzeumbolt, rendezvényterem, gyermekmegőrző és étterem kapna helyet” – fejtette ki Mányi István, aki mindezt természetes fényforrásokkal látná el.

A tervek szerint a múzeum két udvarát „hálószerű üvegtetővel” fedik majd, itt kaphatnának helyet a nagykiállítások és egyéb rendezvények, például a bálok. Az építész leszögezte: minden változtatás hozzáadott érték, vagyis sehol nem bontják meg az épületet. Az új bejáratot „egy filigrán oszlopsor” jelzi majd fedett utca végén. Mint mondta, a bővítésekkel nem veszélyeztetik az épület körül lévő növényzetet, a tervek meghagyják a fák mintegy 98 százalékát.

A Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert fejlesztésére kiírt pályázatra 61-en adtak be érvényes munkát. A terveket a nagyközönségnek is bemutatták: a pályamunkákból a Múzeumok éjszakáján nyílt kiállítás.