Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöke rámutatott:  a piaci igényeket és az éghajlati változásokat is figyelembe véve a hagyományos kultúrák mellé újakat is fel kell sorakoztatniuk a gazdáknak. Alkalmas növény például az energianád, amely a gyengébb talajokon is megél, és más kultúrnövényeknél kevésbé érzékeny az elemi csapásokra, amelyek az idén kiemelkedő mértékben sújtották a vetéseket. Az energianádat kórokozó és kártevő nem támadja meg, a nagyvad sem eszi.

Az energianádat az erőművek nagy mennyiségben fogadnák, mivel a növény jó hatásfokkal égethető, szén-dioxid-kibocsátása kisebb, mint a többi biomassza-féleségé. Az energianád az erőművi és a háztartási fűtőanyagként hasznosítás mellett papíralapanyagnak, almozásra és nádfonatok készítésére is alkalmas. A BioWatt kutatási konzorcium szakemberei arról számoltak be, hogy a magyar agrárkörnyezetben is alkalmazható termesztéstechnológiát dolgoztak ki.

Percze Attila, a Szent István Egyetem kutatója ismertette, hogy az energianádnak évi 500-600 milliméter a csapadékigénye, de az időszakos vízborítást is elviseli. Az ültetvény vegyszeres növényvédelmére csak az első két évben van szükség. Három évvel a telepítés után pedig hektáronként már 15-25 tonna energianád betakarítása is lehetséges, mintegy húsz éven keresztül. Az energianád mellett szól az is, hogy aratása december és március közé esik, így más munkák csúcsidejével nem ütközik, ráadásul a gabona-betakarítás gépei alkalmasak a begyűjtésére. Percze Attila elmondta, hogy a piaci árak, a szervezett felvásárlás és a logisztika hiánya, valamint a kicsi, szétszórt termőterületek miatt egyelőre nem határozhatók meg.