Egyrészt az IMF szakértői a Magyarországnak korábban megítélt kölcsön törlesztéséig, vagyis e kormányzati ciklus végéig évente kétszer tiszteletüket teszik az országban. Másrészt a Valutaalap alapokmánya szerint minden állam köteles a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeletéhez szükséges információkat megadni és a Valutaalap kérésére konzultálni.

Az újabb magyar gazdaságpolitikai konzultáció elvileg szeptemberben esedékes; ez a fórum hivatott az adott ország kockázatának feltárására, és amennyiben a felek egyetértenek, a tárgyalások megnyithatják az utat a hitelmegállapodáshoz. Ezt a lehetőséget a Nemzetgazdasági Minisztérium a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozattal augusztus 24-én felvillantotta – majd másnap egy újabb közleménnyel kizárta.

Erre a közjátékra semmi szükség nem volt. Sokba is kerülhet, mivel a forint minden olyan kormányzati megnyilvánulásra érzékenyen reagál, amely a költségvetési hiánycél lazítására vagy az IMF-fel való szakításra vonatkozik. A bizonytalanság a magyar állampapírok hozamában, az államadósság kockázati felárában is tükröződik.

A forint gyengülése a devizában eladósodott háztartásokon kívül a központi költségvetést is sújtja: a nemzetgazdasági tárca kimutatása szerint a devizában fennálló államadósság pusztán emiatt júniusban 640 milliárd, júliusban pedig 540 milliárd forinttal nőtt. A választási kampányban a Fidesz gazdaságpolitikusai még azt hirdették, hogy „helyreállítják” a kormány iránti bizalmat a nemzetközi pénzpiacokon, amivel az állami kamatkiadásokat 400-500 milliárd forinttal csökkentik, és ezt a pénzt más, például jóléti célokra fordítják. Pedig van kockázata a függetlenedési törekvésnek, hiszen a nemzetközi befektetői klíma bizonytalan, és IMF-védőháló hiányában egy újabb erőteljes támadás a forint és a magyar állampapírok ellen végzetes lehet.

A teljes cikket elolvashatja a HVG csütörtökön utcára kerülő számában.