Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A UBS bankcsoport szerdai kommentárja szerint a banktól tanácsot kérő befektetők körében jelenleg a legfontosabb kérdés Magyarországgal kapcsolatban az, hogy várhatóan miképp alakul a magyar kormány kapcsolata a valutaalappal és az EU-val.
A pénzintézet londoni feltörekvő piaci közgazdászainak minapi befektetői tájékoztatóján – a UBS által erről szerdán Londonban kiadott részletes ismertetés szerint – elhangzott: Magyarországra az EU részéről „nagyon erős nyomás nehezedik” a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékra csökkentése végett, tekintettel arra, hogy Magyarország hat éve áll túlzottdeficit-eljárás alatt, és ha egy adott ország esetében ez az eljárás a hetedik évébe lép, az potenciálisan súlyos bírságokkal és egyéb „negatív következményekkel” járhat.
A UBS szakelemzőinek tájékoztatóján elhangzott az is, hogy – a korábbi évek 4-6 milliárd eurós átlagával szemben – 2011-2012-ben évente átlagosan több mint 8 milliárd eurónak megfelelő hazai és devizaadósság jár le, beleértve az IMF-nek és az EU-nak visszafizetendő juttatásokat. Ebben a helyzetben ahhoz, hogy Magyarország „elboldoguljon az IMF nélkül”, a globális refinanszírozási környezetnek „nagyon-nagyon támogatónak kell maradnia”.
Ha ez nem így lesz, a hitelminősítők részéről „jelentős nyomás” nehezedhet Magyarországra potenciális visszaminősítések formájában, mivel a refinanszírozási igények a következő időszakban „történelmi léptékben is nagyon nagyok” lesznek, a piaci viszonyok pedig továbbra is „igen szeszélyesek”.
Ebben a környezetben „értelmes dolog lenne”, ha a magyar kormány visszaülne a tárgyalóasztalhoz az IMF-fel és az EU-val, és megpróbálna tető alá hozni egy elővigyázatossági megállapodást. A cég szakértői tisztában vannak ugyanakkor azzal is, hogy „valószínűtlen” egy ilyen egyezség elérése az október 3-ai önkormányzati választások előtt, és az addig hátralévő időben jó eséllyel egyre erősebb lesz a „piaci zaj” – áll a UBS szerdai ismertetésében.
A JP Morgan bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzőinek új helyzetértékelése szerint jóllehet a magyar kormány egyelőre kitart azon véleménye mellett, hogy nincs szüksége az IMF-re, az EU azonban valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország folytassa az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal. A JP Morgan szerint az IMF felügyeleti infrastruktúrája szükséges a Fidesz gazdaságpolitikájának hitelessé tételéhez.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője ugyancsak szerdán Londonban ismertetett kommentárjában úgy vélekedett, hogy a hitelminősítők az októberi önkormányzati választásokig „még adnak időt a kormánynak”. Ha azonban akkor sem látják úgy, hogy a magyar kormány ismét elkötelezi magát az IMF/EU-program mellett, vagy nem látnak reális, konkrét intézkedéseket egy középtávú költségvetési program formájában, vissza fogják minősíteni Magyarországot, akár „bóvli” kategóriába – jósolta az RBS vezető londoni elemzője.
A „bóvli” – vagyis a befektetési szint alatti, spekulatív – sávba történő visszaminősítés kockázata elsősorban a Standard & Poor's hitelminősítő esetében áll fenn. Az S&P ugyanis „BBB mínusz” osztályzattal, vagyis a befektetési kategória alapszintjén tartja nyilván a magyar szuverén adósosztályzatot, leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. Ha a Standard & Poor's ezt a magyar besorolást rontja, azzal Magyarország ennél a cégnél elvesztené befektetésre ajánlott osztályzatát. Jelenleg három EU-tagállamnak – Lettországnak, Romániának és Görögországnak – vannak nem befektetői, azaz „bóvli” adóskockázati besorolásai
A Standard & Poor's július végén jelentette be Londonban, hogy az addigi stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy „a kormány egyes intézkedései kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira”. Akkori elemzésében az S&P e lépések között első helyre sorolta a pénzintézetekre kiróni tervezett adót, amelynek mértéke a hitelminősítő szerint középtávon ronthatja a bankrendszer tőkefelhajtó, és ezáltal hitelezési képességét is.
A Standard & Poor's a befektetői besorolásuk elvesztésétől fenyegetett országokról minap kiadott új elemzésében megerősítette ezt a véleményét. Az S&P legfrissebb értékelése szerint a magyar adósosztályzatra érvényes negatív kilátás a cég azon véleményét tükrözi, hogy a kormány által a közfinanszírozási helyzet konszolidálására kidolgozott terv "kulcsfontosságú alkotóelemei károsnak bizonyulhatnak" a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásai szempontjából.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő – Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings – egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot.
