Az oroszlányi szénbányát az év végén bezárják, az utolsó magyar szénerőmű kapacitását pedig 2010 végétől kezdve, három év alatt fokozatosan leépítik − írta Elisabeth Rosenthal a Dezső Tamás fotóival illusztrált cikkben. A szerző rámutatott, hogy az erőmű és a bánya, amely csak évi 30 millió dolláros állami támogatással volt fenntartható, a 20 ezres város mintegy 3 ezer lakójának megélhetését és mintegy 5 ezer lakás és üzem fűtését biztosította.
 
"Tudjuk, hogy a szén elavult technológia, amely fenntarthatatlan, de nem találtunk alternatívát" − idézte a lap Rajnai Gábor polgármestert. − "Mindenki arra gondol, hogy mivel fogunk fűteni télen." A Vértesi Erőmű korlátozott kapacitással a bánya bezárása után még három évig üzemelhet, időt biztosítva a városnak arra, hogy alternatív megoldást találjanak a fűtésre.
 
Az Európai Bizottság eltökélte, hogy csökkenti az unió szénfüggőségét, ezért bonyolult műveletbe kezdett a szubvenciók leépítésre, amelyek  Európában és az Egyesült Államokban egyaránt régóta hozzájárulnak a szénre épülő ipar életben tartásához. Májusban a bizottság bejelentette, hogy az év végétől tiltja a szénbányáknak és szénerőműveknek nyújtott nemzeti támogatásokat és kedvezményeket.

A szén ugyanakkor Magyarországtól Németországon és Kentuckyn át Nyugat-Virginiáig számos település éltető ereje, amely munkát, világítást és fűtést biztosít lakóik számára. A lap emlékeztet rá, hogy Barack Obama elnök tavalyi költségvetési javaslata el akart törölni néhány, a széniparnak nyújtott kedvezményt, ám ez a széntermelő tagállamok ellenállása miatt megbukott a  törvényhozásban. Az elnök az idén is hasonló költségvetést készít.
 
Noha az EU-ban általában tilos a nemzeti szubvenció, a nélkülözhetetlen energiaforrásnak tekintett szén sokáig kivételnek  számított. A globális felmelegedés keltette aggodalmak miatt azonban a figyelem egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordul. 2007-ben az EU úgy határozott, hogy 2020-ig 20 százalékkal, az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását, s hogy a villamos energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri majd.

"Ha csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást, akkor miért részesül az összes iparág közül egyedül a szénipar ilyen kedvezményes bánásmódban? − tette fel a kérdést Connie Hedegaard, az EU klímaváltozás elleni küzdelemért felelős biztosa.

Szakértők szerint ma már nem minden esetben igaz az az állítás, hogy a szén olcsó fűtőanyag, figyelembe véve a környezeti károkat és a helyben is hozzáférhető olcsóbb forrásokat. A lap rámutat, hogy az EU károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszere fizetésre kényszeríti az erőműveket, ha kibocsátásuk túllépi a normát. Az Egyesült Államokban nincs ilyen  büntetési rendszer, de sok helyen így is olcsóbb lenne szélerőműveket építeni a szén költséges behozatala helyett.   

Az EU nem  akarja teljes egészében felszámolni a szénipart, hanem ahol ez gazdaságosabb, tisztább energiaforrásokkal kívánja felváltani. De a támogatásokat feladni nem egyszerű. Németország és Spanyolország határozottan ellenezte a december 31-i határidőt azzal érvelve, hogy recesszió idején nem praktikus megvonni a szubvenciókat. Az Európai Unió áramtermelésének 30, energiafogyasztásának pedig 17 százaléka a szénre épül.

Az EU egyébként először 2002-ben határozott a szénipar támogatásának fokozatos leépítéséről, de a határidő több halasztást szenvedett. Franciaország, Olaszország megszüntette az ágazati kedvezményeket. Több támogatást, beleértve a bányászok átképzésére és a volt bányák körüli tereprendezésre fordíthatókat, ma sem tiltották be.

Az Európai Bizottság júliusban döntött úgy, hogy számos megkötéssel ugyan, de 2014-ig néhány szubvenció még folyósítható. Így például támogatást csak abban az esetben szabad kifizetni, ha az adott üzem számára kidolgoztak egy bezárási ütemtervet, amely úgy kalkulál, hogy 2014-ig teljes lesz a felszámolás. A szubvenció összege 15 havonta 33 százalékkal csökken.

"Európában sok helyen nem versenyképes a szén, de elég sokan dolgoznak a szektorban" − mondta Marlene Holzer, az EU energiaügyi biztosának szóvivője. − "Az elképzelés az volt, hogy a szén fokozatos leépítésével segítjük ezeket a régiókat, nehogy ez súlyos következményeket okozzon a foglalkoztatásban."
 
Oroszlány vezetése korábban azt tervezte, hogy a szénbányát 2014-ben, az erőművet pedig 2020-ban zárja be. A globális recesszió előtt a város ipari parkot lépesített, hogy munkahelyeket létesítsen a szén utáni korszakra, de ez még kezdeti stádiumában tart. "Tudtuk, hogy a bánya nem fog örökké működni, de a változás túl gyorsan történt" − mondta a polgármester, aki rámutatott, hogy Magyarország részben az orosz gázzal helyettesíti a szenet, amelynek nem kell megfelelnie az uniós károsanyag-kibocsátási normáknak.

Az oroszlányi erőműben 1990-ben 6500 ember dolgozott, ma már csak 1500 − írta a The New York Times. 2009-ben 800-an vesztették el állásukat, akik közül 300-an még mindig nem találtak munkát. A Vértesi Erőmű vezetői a lap szerint az elmúlt évtizedben sokat tettek annak érdekében, hogy modernizálják és környezetbaráttá alakítsák a létesítményt. 2005-ben egy új, szűrőkkel felszerelt kéménysort avattak, és állami támogatások segítségével pedig úgy alakították át az üzemet, hogy annak fűtőanyaga 50-50 százalékban szénből, illetve megújuló forrásokból álljon, mint a fa és a mezőgazdasági hulladék.