A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott jogszabály kiemelten védi a lakosság és az alapvető szolgáltatást nyújtó intézmények, például a kórházak és az iskolák energiaellátását, és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésére is hoz intézkedéseket. Vészhelyzet esetére például lehetővé teszi, hogy egy ország egy másik tagállam gázkészleteinek segítségével fedezze gázszükségletét. 

A tagországoknak két éven belül nemzeti tervet kell készíteniük a válságok megelőzésére és kezelésére, az Európai Bizottság pedig nagyobb koordináló szerepet kap. A következő években a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük gázhálózataik  összeköthetőségét is - utóbbihoz az EU anyagi támogatást is ad. A jogszabályt az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsnak még véglegesen jóvá kell hagynia.

A vitában felszólaló képviselők közül Gyürk András, a Fidesz EP-delegációvezetője kiemelte, hogy a jogszabály alapján a távfűtéses hálózatok és a kisvállalkozások is kiemelt védelmet élvezhetnek majd. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az energetikai beruházások fontosságára. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a visegrádi országok levelet intéztek Günter Oettinger energetikai biztoshoz, s ebben szorgalmazzák, hogy az EU erősítse meg az energetikai beruházások támogatásával kapcsolatos pénzügyi eszközöket.

Az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba szerint fontos, hogy az Európai Unió közösségi szinten lép az energiabiztonság érdekében, "de azoknak a tagállamoknak is kell lépniük, amelyek még nem rendezték kellőképpen kétoldalú politikai viszonyaikat Oroszországgal". Az Európai Bizottságot arra kérte, "legyen közvetítő Oroszország és Ukrajna között, és kényszerítsen ki egy garanciarendszert az ukrán tranzit ügyében".

Kovács Béla (Jobbik) kifejtette: "az ellátásbiztonságot úgy kell meghatározni, mint egy garanciát arra, hogy a nem megszakítható fogyasztók számára az igényelt gázmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon elérhető áron". Hozzátette: "az ellátásbiztonság-politika megalkotásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a hőmérsékletfüggő, energiacserére képtelen háztartási fogyasztókra. Ezek a fogyasztók nincsenek olyan helyzetben, hogy kiharcolják maguknak a gázellátás biztonságát."

Herczog Edit (MSZP) arról beszélt, hogy a törvény csak előfeltétele a beruházásoknak, "az európai beruházási kedv megteremtése a válsághoz vezető úton is segítséget nyújthat nekünk". Elmondta, "Magyarországon nagy viták vannak", és örömét fejezte ki, hogy a miniszterelnök megváltoztatta korábbi véleményét, "és ő is az energiabiztonságban, az európai uniós együttműködésében gondolkozik a jövőben".

Herczog Edit közleményt is kiadott a témáról, és ebben úgy vélte, "az azerbajdzsáni gázmegállapodás aláírásával Orbán Viktor kiengedte a szellemet a palackból, és utat nyitott több, az európai gázvezetékkel versengő gázszállítási alternatíva előtt". Szerinte "a kormány ismét kétszínűségéről tett tanúbizonyságot: míg ellenzékben minduntalan a Nabucco támogatására szólította fel a kormányt, most maga torpedózza meg a közös uniós vezeték megépítését". A képviselő "felszólítja a kormányt, hogy nyilatkozzon Nabucco-ügyben: még mindig kiáll-e az uniós gázprojekt mellett, vagy a pillanatnyi gazdasági érdeke miatt felmondja-e a korábban éppen Budapesten kialkudott megállapodást, rontva ezzel hazánk brüsszeli alkupozícióját".