A TeleMedia InteracTV Produkciós Kft. Többet ésszel című, az ATV-n 2006. április 1-je óta sugárzott játékaában pénznyereményt ajánlottak fel különböző feladványok megfejtéséért cserébe. A fogyasztók emelt díjas (375 forint) hívással kerülhettek műsorba. A telefonhívás nem garantálta a műsorba kapcsolást, nem jutott minden telefonáló adásba, ugyanakkor a bekapcsolásra nem kerülő hívásokat is kiszámlázták.

A GVH által vizsgált időszakban (2009. második féléve) a játék menete a következő volt: a műsorvezető ismertette a feladványt, a helyes megoldásért kapható pénznyereményt és a műsor telefonszámát, valamint elmondta, hogy a hívásnak nem percdíja van és folyamatos az adásba kapcsolás. A feladvány általában első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnt, azonban több lehetséges megoldása volt.

A játékba beérkező hívásokat egy automata hanginformációs ügyfélszolgálati rendszer (IVR - Interactive Voice Response) fogadta és tájékoztatta a hívót arról, hogy bekerült-e az adásba vagy sem. A játékos adásba kapcsolását szintén számítógép végezte. Ha a hívónak sikerült adásba kerülnie, először egy automata közölte vele, hogy beszélgetését rögzítik és adásba kapcsolják, így a számítógépes kiválasztás és a stúdióba kapcsolás között átlagosan több másodperc telt el, amelyről más nézők nem tudhattak, így ezen időtartam alatt is kezdeményezhettek hívást.

Az adásba kapcsolt játékos abban az esetben nyert, ha bemondta a műsorban látott feladvány helyes megfejtését. Helytelen megoldás esetén újabb játékosokat kapcsoltak be. A műsorvezető folyamatosan arra buzdította a nézőket, hogy telefonáljanak be, egyszerű pénzhez jutási lehetőségként beállítva a játékot. A játékvezető többször jelezte, hogy „nem csörög a telefon”, „senki nem látja/hallja, hogy nem csörög a telefon?”. A játékot mindvégig különböző intenzitású, de folyamatos és erős hang-, illetve képi effektek jellemezték, illetve sokszor került sor óra indítására, visszaszámolásra, amelyek az „időlegességről”, az idő rövidségéről nyújtottak tájékoztatást a nézőnek. Emellett a műsorvezető sokszor értetlenségét fejezte ki, hogy a nézők nem tudják megfejteni a feladványt. A képernyőn folyamatosan futó szövegben az előző hónapban elért nyeremény összegéről szóló tájékoztatást (például „Júniusban 3 585 000 forintot nyertek játékosaink!”) olvashattak a nézők.

A Többet ésszel nézői között nagy számban találhatók játékszenvedélytől fűtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább befolyásolt fogyasztók. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyek azt mutatják, hogy számos olyan néző van, aki egy hónapban a 375 forintos díj ellenében is több száz hívást kezdeményezett a műsorba. Ezért is vezetett be a TeleMedia bizonyos korlátozásokat, amelyek szerint például a játékban egy adott telefonszámról naponta maximum 300 hívást fogadnak el az adásba kerülésre történő próbálkozásként, a napi 300 feletti hívásokat 2009. február 27-től pedig már nem is számlázzák ki. 2009 második félévében a fogyasztók által elindított hívások igen csekély töredéke eredményezett nyerést. Az ebben az időszakban lebonyolított 339 műsor során a játszó nézők nyereményeinek összege nem érte el a 20 millió forintot.

A GVH megállapította, hogy a műsor során a nézők folyamatosan olyan információkat kaptak, amelyek a tájékozott döntés meghozatalát kedvezőtlenül befolyásolták. A műsorvezetők alaptalanul közölték, illetőleg sugalmazták, hogy szinte minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen a rendelkezésre álló adatok ezt nem támasztották alá, a telefonhívások töredéke került csak bekapcsolásra.

Ugyanez mondható el arra az estre, amikor azt sugallták, hogy bármikor, akár a következő pillanatban be lehet telefonálni és be lehet kapcsolódni a játékba, mivel a számítógépes rendszer nem garantálta a játékba való bekapcsolódást. Eközben a fogyasztó ezt az állítást úgy értelmezte, hogy a „betelefonálás” nem a hívásindítását jelenti, hanem azt, hogy a hívó felet be is kapcsolják az adásba és lehetősége lesz elmondani az általa helyesnek vélt megoldást. Hasonlóan alaptalan volt az az állítás, hogy csak a fogyasztón múlik, hogy megnyeri-e a nyereményt, ugyanis a nyeremény megszerzése nemcsak a helyes megfejtés ismeretét feltételezte, hanem ennek a műsorvezetővel való közlését is, amelyre csak akkor nyílt lehetőség, ha a fogyasztó bekerült az adásba. Ez azonban nem kizárólag a hívásindítástól függött, hanem a számítógépes rendszer döntésétől is, amit viszont a fogyasztó már nem tudott befolyásolni.

A műsor során több alkalommal az volt a műsorvezetői tájékoztatatás összhatása, hogy „éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást”. Nem kaptak tájékoztatást a nézők arról sem, hogy önmagában az, hogy adott pillanatban egyetlen fogyasztó sincs bekapcsolva az adásba, nem jelenti, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást, mivel a számítógépes rendszer nem minden hívást kapcsol be az adásba.

Nem felelt meg a valóságnak az a közlés sem, hogy „a játék során folyamatos a kapcsolás”. Amennyiben ugyanis a számítógépes rendszer az adásba kerülésre kiválasztott egy fogyasztót, akkor e kiválasztás és a műsorba történő bekapcsolás között több másodperc telt el, amely alatt más, ekkor telefonhívást kezdeményező fogyasztónak nem is volt lehetősége a bekapcsolásra.

A fenti valótlan állítások mellett a játék során kiemelkedő szerephez jutott a fogyasztók sürgetése. Egyrészt a műsorvezetők közlései által, amelyek alaptalanul a játékidő közeledő lejártára utaltak (például azt közölték, hogy a játék még öt percig tart, miközben ténylegesen azonos feladvánnyal a játék még további húsz percig tartott), másrészt az egész műsor légkörét meghatározó hangeffektek és képi hatások révén (például ketyegő órahangot imitáló hanghatás, „utolsó percek”, „utolsó esély”, „adás vége” feliratok).

A GVH álláspontja szerint a fentiek együttesen alkalmasak olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely a fogyasztói döntési folyamat megzavarására képes. Ennek eredményeként a nézők esetleg akkor is a betelefonálás mellett döntenek, ha ilyen döntést a fenti nyomásgyakorlás nélkül – a korrekt információk ismeretében – nem hoztak volna. A jogsértő magatartásért a GVH 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.