Az ügyvezető elmondta, hogy több mint egy évtizede készítik elő a projektet, amely egy magyar nemesítésű és szabadalmi oltalmat élvező kínai energianádon, a Miscanthus sinensis tatai nevű növényen alapul. A program céljai több tekintetben is egybeesnek a kormány legfőbb céljaival, hiszen az első évben 5 ezer, majd teljes felfutása estén 70-80 ezer új munkahelyet képes teremteni az ország legelmaradottabb vidékein. A parlagon lévő, illetve rossz adottságú terültek hasznosítását is lehetővé teszi, valamint érdemben hozzájárulhat az ország energiaimporttól való függetlenedéséhez.

Kiss Gábor állítása szerint a program iránt komoly érdeklődést mutatnak külföldi befektetők, de cége, amennyiben a kormány támogatást nyújt a mielőbbi megvalósulásához, elsősorban Magyarországon, magyar projektként kívánja megvalósítani. Az eddig folyó tárgyalásokból már kiderült, hogy a kormány tagjaiból többen támogatják a programot, de még nem született meg az ügyben a végleges politikai döntés.

A tatai energianád versenyképes tüzelőanyag más megújuló energiaforrásokkal és a fosszilis energiahordozókkal szemben is – fejtette ki a szakember. A növény 25 éves élettartamú, vagyis a telepítését követően – négy évente szükséges műtrágyázás mellett – szinte csak aratni kell, kis tápanyagigényű, és termesztésével hasznosíthatóvá válnak a 18 aranykorona alatti, élelmiszertermelésre nem, vagy csak gazdaságtalanul hasznosítható területek is. A telepítése, valamint a kifejlődéséig szükséges gyomirtása költségigényes, de a termesztése hosszútávon jóval jövedelmezőbb lehet, mint a búzáé vagy a kukoricáé.

Eddig Magyarországon 500 hektárnyi területen kezdték meg a tatai termesztését, ami mellett vannak próbaültetvények Romániában is. A tapasztalatok szerint a növény a telepítést követően három éven belül éri el a maximális hozamát, ami hektáronként 25 tonna. Vegetatív úton, rizómákkal szaporodik, tehát pollenszennyeződéstől és invazív elszaporodásától nem kell tartani. Kifejlett állapotban nem gyomosodik, kórokozója, kártevője európai viszonyok közt jelenleg nem ismert, és fagyálló. A telepítése mikroszaporító üzemek révén előállított palántákkal történik, évenkénti aratása és tömörítése pedig a mezőgazdaságban használatos munkagépekkel végezhető, a fő betakarítási szezon előtt, vagy után. A bálázott nádat vagy közvetlenül az erőművekbe lehet szállítani, vagy brikettálható és pelletálható.

Az energianád hasznosításához szükséges saját erőműhálózat megépítésére megvan már a befektető, és az ország rendelkezik a program felfuttatásához szükséges termőterülettel - mondta az ügyvezető. A növény energiatermelő képességéről szólva kifejtette, a program a beindulását követően már a harmadik évben 500 millió köbméter gáz kiváltását teszi lehetővé, ez a rákövetkező években számottevően növekedhet. Az eddigi vizsgálatok szerint 20 tonna növény fűtőértéke 9,5 ezer köbméter földgázzal egyenértékű, ami azt is jelenti, hogy egy hektáron 3 családi ház tüzelőanyag-szükséglete termelhető meg.

Kiss Gábor szerint Magyarország ezzel a programmal legalább 7 százalékkal túl tudná teljesíteni az unió felé tett vállalását arról, hogy az energiafelhasználásának 13 százalékát megújuló energiából fedezi a jövőben. Fontos momentumnak nevezte, hogy az energianád a fejlődése során ugyanannyit, vagy több széndioxidot épít be a szöveteibe, mint amennyi az égetése során a levegőbe jut, így jelentősen csökkenhet az ország széndioxid emissziója, amit bevételre válthat a széndioxid-kereskedelemben. A programot sikere esetén ki lehet terjeszteni más országokra is, magyar központtal – tette hozzá.