Megelégelni látszik az Európai Unió, hogy globális összefogás nélkül lehetetlen a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának kivitelezése. A közismert nevén Tobin-adónak nevezett megközelítés egyoldalú bevezetése helyett, ezért a pénzügyi szektor profit alapú megadóztatásról szóló javaslattal állt elő csütörtökön.

„Aluladóztatottak a bankok” – közölte a pénzügyi szektor megadóztatásról szóló Európai Bizottsági javaslat közzététele kapcsán az adóügyekért felelős biztos. Algirdas Semeta szerint a pénzintézeteknek gazdasági súlyuknak megfelelő arányban ki kell venniük a részüket az európai országok államháztartásainak rendbetételéből, hiszen az államok a válság miatt korábban elköltött pénzek nagy részét éppen a bankok megsegítésére fordították.

A pénzügyi tevékenységekből származó profitra kivetendő adó az uniós biztos szerint a legjobb megoldás a szektor stabilitásának javítására, ráadásul a gazdaságnak egy olyan részét vonja be az igazságos teherviselés alá, amely mentességet élvez a hozzáadott-érték utáni teherviselés alól.

Mindeközben az Unió a nemzetközi egyeztetéseken – mindenekelőtt a G8 és a G20 szintjén – támogatja a tranzakciós adó kivetését is. Annak elfogadására azonban az év folyamán lezajlott G20 megbeszélések tanúsága szerint egyebek mellett Ausztrália és Kanada ellenkezése miatt kicsi az esély, ráadásul az Egyesült Államok sem állt teljes mellszélességgel mellé.

A Bizottság számításai szerint amennyiben az új adónemet minden pénzügyi tevékenységből származó profit után befizetik, az összesen évente 25 milliárd euró többletbevételhez juttathatja a huszonhetek költségvetéseit. A jövő évre várható törvényalkotás előtt azonban részletes elemzést ígérnek a lehetséges többletbevételekről a büdzsékbe. A profitalapú adóztatásra irányuló javaslatra idén, korábban a Nemzetközi Valutaalap is javaslatot tett a világ országainak. Részben ennek alapján látott most napvilágot az unió végrehajtó testületének elképzelése is.

A bankadó bevezetésének szükségességéről júniusi csúcstalálkozójukon állapodtak meg a tagállamok abban is egyetértve, hogy a bankoknak és nem az adófizetőknek kell a jövőben a 2008 óta tartó gazdasági válsághoz hasonló helyzetek költségeit állniuk. Érvelésük szerint ugyanis azokért az elégtelen és áttekinthetetlen szabályozásból fakadó pénzügyi instabilitás a felelős és nem a polgárok.

Abban azonban nincs egyetértés, hogy az adóból befolyó összegek egy pénzügyi biztonsági puffer alapba kerüljenek, vagy közvetlenül a nemzeti költségvetéseket gazdagítsák.

A tranzakciós adó egyoldalú bevezetését támogatja amúgy egyebek mellett Franciaország, Ausztria és Németország. Érvelésük szerint ugyanis a spekulációs ügyletek ellen csakis ez a teherkivetés lenne hatékony eszköz. Más uniós államok, köztük Svédország azonban úgy érvel, hogy a tranzakciós adó európai bevezetésének hatásaként jelentős arányban szerveznék ki tevékenységüket az EU piacairól a pénzintézetek.

A témában született friss bizottsági tanulmányra hivatkozva Semeta csütörtökön úgy érvelt, hogy „végkövetkeztetésünk szerint egy globális megállapodás hiányában bevezetendő tranzakciós adó komolyan felvetné annak veszélyét, hogy a tranzakciókat az EU-n kívül valósítanák meg a bankok az amúgy is virtuális piacokon kereskedő brókerek”.

„Nincs olyan ország, amely saját versenyképességét kockára téve egyoldalúan bevezetné a tranzakciós adót” – jelentette ki a témára adott válaszában múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet.

Az Európai Bizottság tehát a kivárást megunva a hónap közepén a pénzügyminiszterek tanácsa elé viszi a profitalapú adóztatásról szóló elképzelését, amelyet azután az október végi állam- és kormányfői csúcstalálkozón is megvitatnak. Emellett a tranzakciós adóra vonatkozó elképzeléseinek globális bevezetésére vonatkozó javaslatát fenntartva a G20-ak novemberi csúcsán bemutatja a profitalapú javaslatát, hasonló teherviselés kivetésére sarkallva a világ többi részét is.