Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Szijjártó Péter a Fidesz-frakció nevében szólva pontokba szedte, hogy a megadóztatni tervezett szektorok miért nem hárítják át az adót a fogyasztókra.
Ismertetése szerint az energiaellátókra jelenleg ár-moratórium van érvényben, a mobil szolgáltatók körében pedig "gyilkos az árverseny", ezért nem tudják az adót áthárítani. A kereskedelmi áruházláncok nevében pedig a saját szervezetük, a Magyar Kereskedelmi Szövetség támogatta az adót, hogy hozzájáruljon a válságból való kilábaláshoz.
Szijjártó Péter támogató véleményeket idézett, így a MOL elnök-vezérigazgatójáét, az E-on-ét, és a CBA láncét. Közlése szerint ez utóbbi úgy véli, hogy az szja-csökkenés miatt a fogyasztóknál maradó pénz annyi többletvásárlást gerjeszt, hogy abból ki lehet majd fizetni a különadót.
Az MSZP szerint viszont az érintett szektorok át fogják hárítani a különadót a fogyasztókra. Puch László úgy vélte, hogy a korábbi tapasztalatik alapján a különadó 65 százaléka jelenik majd meg az árakban, ez burkolt 1-1,5 százalékos áfa-emelést jelent.
Kifogásolta, hogy az adó a költségvetés bevétele lesz, holott az energiaszektorból beszedett adóból energia-megtakarítási programokat lehetne indítani, illetve folytatni. Példaként a házak hőszigetelését, a panelprogramot említette. Felvetette, hogy ha nem lesznek strukturális reformok, akkor 2013-tól nem lesz, ami pótolja a megszűnő új adókat.
Baja Ferenc szerint a demokrácia intézményrendszerének felfüggesztése az, hogy ilyen horderejű törvényt képviselői indítványban terjeszt be a kormány, hogy ne kelljen egyeztetnie az érintettekkel. Kifogásolta, hogy a kormány a távközlés megadóztatásával nem várta meg az Európai Unió döntését. Mint mondta: ha az tiltás lesz, akkor csökkenni fog a kormány tekintélye.
Szólt arról is, hogy az évi 308 milliárd forintos válságadó-bevétel az szja és a társasági adó csökkentését kompenzálja, egyúttal a jövedelmeket a szegények oldaláról a gazdagabbak felére rendezi át. Kétségét fejezte ki az iránt, hogy a megadóztatottak ne hárítanák át az adót a fogyasztókra, mint mondta: ez szemfényvesztés.
A válságadó által érintett vállalatok legfeljebb csekély mértében háríthatják át új terheiket a fogyasztókra a hatósági árszabályozás, illetve az erős piaci verseny miatt - mondta Hargitai János (KDNP). Vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormány véget akar vetni a "kisemberek megsarcolásának", és a közteherviselésbe az adózásból idáig kisebb részt vállaló multinacionális cégeket is be kívánja vonni.
A kormánypárti képviselő a válságadó árnyoldalaként említette, hogy azáltal évente mintegy 15 milliárd forinttal csökken a vállalkozásoktól beszedhető társasági adóbevétel, de elmondása szerint a kabinet számolt ezzel a következménnyel. A kereszténydemokrata politikus a Költségvetési Tanács véleményét tolmácsolva kiemelte: a válságadó révén javulhat a költségvetés jövedelempozíciója, ami az ország hitelességének javulását eredményezheti. Hozzátette: adósságszolgáltatásának javulásával Magyarországnak kisebb kamatprémiumot kell fizetnie a jövőben.
Hargitai János megjegyezte továbbá, hogy a válságadó segít a jövő évi költségvetési hiány 3 százalék alá szorításában is, ennek köszönhetően pedig a költségvetés joga újra visszakerülhet a magyar parlamenthez a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
