A fejlesztési miniszter kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról. Ismételten cáfolta, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Szurgutnyeftyegazzal a Mol-ban való részesedésének megvásárlásáról. Leszögezte: a kormány változatlan álláspontja, hogy magyar stratégiai vállalatban nem lát szívesen meghatározó külföldi tulajdonlást. A Molnak is előnyös lenne, a piac kiszámíthatóságát növelné, ha a magyar állam szerezne tulajdonrészt a olajipari nagyvállalatban. Ha erről majd döntést hoz a kormány, a finanszírozást a piacról kell megoldani - mondta Fellegi Tamás. 

A magyar-orosz tárgyalásokon szintén kiemelt téma a részben az orosz Vnyesekonombank tulajdonában lévő  Malév, amelynek ügyében a kormány gyors és határozott megoldást szeretne elérni. Megerősítette, hogy "komoly, előremutató" tárgyalások folynak egy új szakmai befektetővel a magyar légitársaságról. A partner kilétét nem kívánta fölfedni, de azt elmondta, hogy az új fontos partner rendelkezik stratégiával, valamint a szükséges eszközökkel a Malév fejlesztéséhez. Szavai szerint a légitársaság középtávon nullszaldóssá tehető. 

A nemzeti fejlesztési miniszter megerősítette, hogy a közeljövőben tárcájához kerül a teljes energiaszektor. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján már megszületett a politikai döntés  arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Bencsik János vezette energetikai államtitkársága a fejlesztési tárcához kerül, ahol egységes energia- és klímaügyi államtitkárság működik majd.   

A különböző szektorokra kiszabott válságadóval kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy az EU szabályaival összhangban álló megoldásról van szó, hiszen ez pénzügyi természetű, arányos, nem a tevékenységet adóztatja, nem sújtja a kisebb cégeket, és a lehető legkisebb mértékben avatkozik a piaci folyamatokba. Az érintett cégektől kapott visszajelzések is azt erősítik meg, hogy a befektetésekben, beruházásokban lehetnek visszaesések, de drámai változásra nem számítunk - tette hozzá. 

Az energiaárak jövőbeni szabályozásáról szólva annak a reményének adott hangot, hogy januártól életbe léphet az új rendszer. Abban már egyetértés van a kormány és a szolgáltatók között, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Nagyon fontos szempont, hogy a lakosság meg tudja fizetni a szolgáltatások árait. Az ország egyes régióiban ugyanis hatalmas befizetési elmaradások vannak, és a szolgáltatók is olyan rendszert akarnak, hogy kintlévőségeik ne növekedjenek - állapította meg Fellegi Tamás.

A létrehozandó  nemzeti közlekedési holding kapcsán kifejtette, hogy a szakértői anyagok különböző lehetőségeket vázoltak fel a MÁV és a Volán irányításának, szervezeti együttműködésének szorosságát illetően. Lényeges változásként azt emelte ki, hogy az állam nem vállalatokat, hanem feladatokat kíván finanszírozni. Az állam és a magánszféra együttműködésében megvalósuló, úgynevezett PPP-fejlesztések leállítását azzal indokolta, hogy az elmúlt évek ilyen beruházásainál minden esetben csak az állam vállalt kockázatot, s a piacról olcsóbban lehetett volna finanszírozni ezeket a fejlesztéseket.