A patikusok - főleg a láncon kívüliek - növekvő versennyel, csökkenő árréssel és növekvő költségekkel szembesülnek, ami sokaknál csőd közeli helyzetet idézett elő. Mivel az árrés-csökkenés egybeesett a patika alapítás liberalizációjával, ezért ebben találták meg a bűnbakot, holott a támogatási szintek visszanyesése, a generikus (és egyéb) készítmények árának csökkentése és a gazdasági válság miatt visszaeső lakossági kereslet együttesen nagyobb hatással volt a működésükre. 

A gyógyszer-kiskereskedelem jövedelmezősége az utóbbi négy évben jelentősen romlott. Mind az adózás előtti eredmény/saját tőke, mind az adózott eredmény/értékesítés nettó árbevétele, mind az üzemi eredmény/értékesítés nettó árbevétel hányadosa folyamatosan csökkent 2006-tól. Mindez azonban csak látszólag a liberalizáció következménye, mivel sorra jelentek meg olyan változások a gyógyszer finanszírozásban, amelyek csökkentették a patikai árrést. 

A bt és kft formában működő gyógyszertárak összességében 2008-ban nyereségesek voltak, és 5,2 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el. Igaz, az egy alkalmazottra jutó eredmény csökkent: ez 2006-ban 1 795 000 forint, 2008-ban viszont már csak 406 ezer forint volt. 

A GKI-EKI kutatói szerint félrevezető a romló jövedelmezőség, a növekvő költségek és a gazdasági helyzet romlása miatt a gyógyszertári tulajdonlást állítani a megoldás középpontjába. Ha az árréstömeg nem változik, akkor a csődök száma, különösen a gyógyszerész-tulajdonolt patikáknál, erőteljesen emelkedni fog, mivel  kisebb a tőkepótlási képességük. Ez pedig ronthatja a lakossági gyógyszerellátást.    

Ezzel szemben a lánchoz tartozás egy patika számára - feltéve, ha a lánc biztos anyagi háttérrel rendelkezik - számos előnnyel járhat, mert alacsonyabb árakat tudnak elérni a beszerzési oldalon, és ebből több és nagyobb kedvezményt tudnak adni a lakosságnak.