Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A deviza jelzáloghitelek új szerződéses értékénél folyamatos csökkenés figyelhető meg, ahol az euró szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében az új szerződések értéke szinte nullára csökkent. A háztartásoknak nyújtott forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül szeptemberben 98 százalék volt (a lakáshiteleken belül 98 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 98 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 100 százalék).
2010. szeptemberben a háztartások által felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatói alig változtak.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti, valamint az 1 millió érték feletti forint hitelek esetében is szinte változatlan maradt, míg az euró hiteleknél az 1 millió euró alatti hitelek esetében kisebb, az 1 millió feletti hitelek esetében jelentősebb csökkenés figyelhető meg.
A háztartásoknál az újonnan folyósított forint lakáscélú hitelek szerződéses összértéke csekély mértékben csökkent, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékű növekedés volt tapasztalható. Az euró lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses értékében további csökkenés figyelhető meg, ahol az új kibocsátások volumene közelít a nullához. A forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónappal egyező volumenű maradt.
A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró érték alatti forinthitelek esetén kisebb mértékű növekedés, míg az euróhitelek új szerződéses értéke esetén csekélyebb mértékű csökkenés volt megfigyelhető. Az 1 millió euró érték feletti hitelek szerződéses értékében a forinthitelek esetén csökkenés, míg az euróhitelek esetén változatlan volumen tapasztalható.
A háztartások forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak. Az új szerződések értékében a forint- és euróbetétek esetében egyaránt csökkenés volt tapasztalható.
A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetétek esetében kisebb mértékű emelkedés volt tapasztalható. Az új szerződések értéke a forint és euróbetétek esetén egyaránt nőtt.
A pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a szezonális igazítás eredményei a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak – figyelmeztet az MNB közleménye.
