Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A 100-as skálán jelenleg 43,2 ponton álló index aktuális értéke gyakorlatilag megegyezett az előző negyedéves eredménnyel, és csak a részindexek változásában jelentkezett mérhető különbség.
2010 III. negyedévében nem változott a magyar háztartások megtakarítási képessége az előző negyedév eredményeihez képest, és ugyanez mondható el a megtakarításokkal kapcsolatos jövőbeli várakozásokról is. A hazai lakosság továbbra is meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka számít magasabb jövedelemre a következő egy év során, ugyanakkor a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy megtakarításaik csökkenni vagy stagnálni fognak. Ezek az értékek az év eleje óta gyakorlatilag változatlanok.
A harmadik negyedévi kutatás adatai szerint jelenleg a felnőtt magyar lakosság alig több mint egyötödének (20,7 százalék) van megtakarítása. A felmérés szerint ebből a szempontból – az elmúlt 10 évben – 2004-ben volt a legjobb a helyzet, amikor a válaszadóknak még több mint 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A lakossági megtakarítások aránya 2008 végére került a mélypontra: akkor ez az érték a 20 százalékot sem érte el.
Az idei harmadik negyedévben csak minden huszadik honfitársunk vélekedett úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a megtakarításoknak, a felmérésben résztvevők 75 százaléka pedig egyértelműen cáfolta ezt.
Az előző negyedévhez képest ugyan csökkent, de a 2010 július-szeptemberi időszakban mégis a megtakarítási szerkezet részindexe kapta a legkedvezőbb – 59,7 pontos – értékelést, a Megtakarítási Index négy részindexe közül.
Ennek fő oka – azon túl, hogy a többi index esetében igen kedvezőtlen eredmények születtek – az, hogy a megtakarítással rendelkezők többsége tartalékait vagy annak egy részét pénzügyi termékben tartja.
A megtakarítási attitűd indexének kismértékű növekedése a pénzintézetek iránti bizalom erősödését jelzi, ugyanakkor az index 45,3 pontos értéke ugyancsak azt erősíti meg, hogy a pénzügyi körülmények ebben a negyedévben sem segítették elő a lakossági megtakarítások képzését.
A harmadik negyedévi kutatásban megkérdezett emberek közel fele – 45 százalék – azt állítja, hogy bízik a bankokban – „bankellenesnek” kevesebb, mint a felnőtt lakosság egyötöde tekinthető. Ez az érték a válság hatására sem változott lényegesen, így ebben a kérdésben gyors javulás sem valószínűsíthető.
Ugyanakkor a kérdésekre adott válaszokból az is kiderül, hogy a megtakarítók csaknem háromnegyedének nagyon fontos szempont a megtakarítási forma kiválasztásakor, hogy melyik bank termékéről van szó.
Ami a megtakarítók befektetési szokásait illeti, 55 százalékuk a hosszabb – akár egy-két éves futamidejű – lekötéseket, egyharmaduk pedig a rövidebb betéti periódusokat kedveli. A többségük egyetért abban, hogy jelenleg elsősorban forintban érdemes tartani pénzügyi tartalékaikat.
A GfK-Raiffeisen Megtakarítási Index kutatásban reprezentatív mintán ezer, 15-69 év közötti magyart kérdeznek meg megtakarítási szokásairól.
