Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számolt - pénzforgalmi mérlege az idén szeptemberben 7,7 milliárd forint hiánnyal zárt, az első kilenc havi deficit 1.089,1 milliárd forint, az éves előirányzat 125,1 százaléka volt.

Az NGM most kiadott gyorsjelentése rögzíti: az első tíz hónap 1.132,7 milliárd forint összegű deficitje nem tartalmazza a bankadó decemberre várt közel 90 milliárd forintos, a három többi  - válságadót fizető - szektorból származó, decemberi esedékességű 160 milliárd forintos bevételeit, továbbá az év utolsó két hónapjában a Nyugdíjbiztosítási Alapba várt 60 milliárdos bevételt, amelyek révén tartható az idei pénzforgalmi, valamint a 3,8 százalékos eredményszemléletű hiánycél.

A 2010. októberi 43,6 milliárd forintos államháztartási deficiten belül a központi költségvetés 53,5 milliárdos, a társadalombiztosítás 7,7 milliárdos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok 17,6 milliárdos többlettel zártak.

A központi költségvetés összes bevétele közel 33 milliárd forinttal elmaradt a tavalyi októberi összegtől. A főbb adóbevételek eltérő módon alakultak: az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a jövedéki- és regisztrációs adó-bevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó-, az általános forgalmi adó- és a személyi jövedelemadó-bevételek elmaradtak az előző évitől. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek is kisebbek voltak a múlt évinél, azonban figyelembe kell venni, hogy tavaly közel 20 milliárd forint osztalék befizetésére került sor október hónapban.

A  gyorsjelentés megállapítja: a kiadási oldalon a mintegy 82 milliárd forinttal több kifizetést elsősorban "a garancia és hozzájárulás a tb-alapok kiadásaihoz" előirányzat tavalyinál magasabb alakulása okozta, ami az eltérő finanszírozási rend következménye: az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez viszonyítva közel duplájával nagyobb, az alap bevételét növelő támogatást kap a költségvetéstől. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében pedig a központi költségvetési támogatások átutalási rendje havi ütemezésre módosult a tavalyi három alkalom (március, november és december) helyett.

A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye, emellett magasabb összegben teljesültek a lakásépítési támogatások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, továbbá a kamatkiadások és a hozzájárulások az EU költségvetéséhez is. Tavaly októberben a központi kormányzat pénzforgalmi mérlege 10,7 milliárd többletet mutatott, az első tíz hónap összesített hiánya pénzforgalmi szemléletben 1047,7 milliárd forint volt.