Ahogy azt Simor András jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón már jelezte: az  augusztusi kamatdöntéshez hasonlóan októberben is három javaslat volt a Monetáris Tanács előtt. A hét tagból öten (Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András) a kamat tartása mellett foglaltak állást, míg Bihari Péter 25 bázispontos emelésre szavazott, Bánfi Tamás pedig ismét negyed százalékos vágásra voksolt – derül ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből. A dokumentumban a tanács szokás szerint értékelte a gazdasági helyzetet is:

"A Monetáris Tanács megítélése szerint 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, azonban a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. Az inflációra továbbra is mérséklően hat a gyenge belső kereslet. A bejelentett kormányzati intézkedések jelentősen átrajzolhatják a makrogazdasági kilátásokat, összességében a felfele mutató inflációs kockázatokat erősíthetik, és bizonytalanabbá tehetik a befektetői klímát. A számszerű hatásokról a következő inflációs jelentés alapján alkot képet a Monetáris Tanács.

A tanács tagjai az inflációs folyamatok értékelése során a kormányzati intézkedéscsomag hatását az egyéb tényezőktől különválasztva értékelték. Ez utóbbi tényezőket tekintve az elmúlt időszak adatai megerősítették a Monetáris Tanács szeptemberi helyzetértékelését. Többen úgy látták, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági környezet a korábban vártnál erősebben fékezte az árfolyamgyengülés belföldi árakba történő átgyűrűzését. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a laza munkaerőpiaci kondíciók, a vártnál visszafogottabb bérdinamika, és a háztartások továbbra is markáns mérlegalkalmazkodása egyaránt támogatják a dezinfláció folytatódását. Egyes tanácstagok szerint ugyanakkor a gazdasági recesszióra a háztartások részben fogyasztásuk elhalasztásával reagáltak, és ebből fakadóan a növekedés megindulását követően a fogyasztás gyorsulásával párhuzamosan a burkolt inflatorikus következmények felszínre kerülhetnek.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedések növekedésre gyakorolt hatása bizonytalan, különösen a nem konvencionális eszközök hatását nehéz előre jelezni. Az intézkedések az inflációs folyamatokat ugyanakkor több szempontból is kedvezőtlenül befolyásolhatják. A szektorális adók nyomást gyakorolnak a vállalati eredményességre, ami késleltetve áremelkedést okozhat. Egyes érintett szektorok jövedelmezősége ugyanakkor nem ad teret az alkalmazkodásra, így az adók áthárítása már rövid távon megtörténhet. Egyes tanácstagok szerint ugyanakkor az áthárítás inflációs hatásait részben ellensúlyozhatja az, hogy a laza munkaerőpiaci kondíciók miatt a vállalatok a bérezésen keresztül is alkalmazkodhatnak.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy az SZJA változtatások a háztartási szektor jövedelmét összességében növelhetik, ami a fogyasztás élénkítésén keresztül magasabb inflációt okozhat. Többen kiemelték, hogy a költségvetési intézkedések a magánberuházások visszafogását eredményezhetik, ezért a foglalkoztatás megcélzott bővülésére igen csekély az esély. A gazdasági kilátások romlása, a befektetői környezet bizonytalanabbá válása kedvezőtlenül hathat a potenciális kibocsátásra és a negatív kibocsátási rés részben ennek hatására bekövetkező szűkülése összességében áremelkedést okozhat a gazdaságban.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat, ami korlátozhatja a háztartásokat életpályájuk, illetve az ehhez igazodó jelenbeli és jövőbeli fogyasztásuk tervezésében.

Egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy Magyarország kockázati megítélése kedvezőbbé vált az elmúlt másfél hónapban, elsősorban a globális kockázatvállalási hangulat javulása miatt, illetve a 3 százalék alatti költségvetési hiány melletti kormányzati elköteleződésnek köszönhetően. A kedvező irányú tendenciák értékelése során többen a mérséklődő CDS-felárakra, és a forintárfolyam csökkenő volatilitására hivatkoztak. A testület megítélése szerint ugyanakkor a kormányzati intézkedéscsomag bejelentése óta némi kedvezőtlen korrekció állt be a hazai kockázati megítélés alakulásában. Többen kiemelték, hogy az amerikai mennyiségi lazítás második hulláma újabb jelentős mértékű nemzetközi likviditásbővülést okoz, ami ismét élénkítheti a kockázati étvágyat feltörekvő országok irányába.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a makrogazdasági és inflációs folyamatokat befolyásoló tényezők közül a következő hónapokban meghatározó szerephez juthatnak a kormányzati intézkedések. Az intézkedések közép és hosszú távú hatásait, különösen a nem konvencionális lépések esetében, ugyanakkor igen komoly bizonytalanság követi, ezért célszerű kiváró monetáris politikai stratégiát követni. Az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése. A tanácstagok szerint a monetáris politikai reakciókat érdemes a folyamatok átfogó értékelésére alapozni, amelyre a novemberi inflációs jelentés publikációja biztosít alkalmat."

Ecoline