A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosítási stratégiáját a kormány határozza meg, ez alapján készít éves terveket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amely gondoskodik a - főszabályként - pályázattal történő hasznosításról is.

A nyilvános pályázatok egy- vagy kétfordulósak lehetnek. A pályázóknak regisztrációs díjat kell fizetniük, ez nem lehet kevesebb 2 ezer forintnál. A pályázati biztosíték pedig a föld értékének 10 százaléka kell hogy legyen. A pályázatokat zárt borítékban, négy példányban kell benyújtani. A borítékok bontásánál a pályázó - vagy annak képviselője -, az NFA képviselője, valamint a közjegyző lehet jelen. A bontáskor csak a pályázó neve és lakóhelye hozható nyilvánosságra. Az értékelést az NFA bíráló bizottsága végzi, de a pályázatok tartalmait nekik is titokban kell tartaniuk.

A bíráló bizottság jegyzőkönyvet készít az értékelésről, ebben közli a pályázatok rangsorolását, és annak indokait is. A rendelet szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell nyertesnek nyilvánítani. A bírálati szempontokat a pályázati kiírásban kell közölni. A rendelet felsorolja, hogy kinek adható föld haszonbérbe. Ezek: fiatal mezőgazdasági termelő, családi gazdálkodó, őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, illetve olyan társaság, amelynek az előző évben az árbevételének több mint fele mezőgazdasági tevékenységből származott. A 10 hektárnál kisebb földek nyilvános árverésen, közjegyző jelenlétében is értékesíthetők.

Vagyonkezelési szerződést földre csak költségvetési szervvel, illetve többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervvel köthet az NFA. A NFA földet versenyeztetés nélkül is elcserélhet, de a két föld értéke között 20 százaléknál nem lehet nagyobb a különbség. A kisebb értékű tulajdonosnak meg kell térítenie a különbséget. A kormány egy másik rendeletében azt szabályozza, hogy az NFA - a szociális földprogram keretében - miként adhat földet ingyen tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe, önkormányzatoknak. Mindkét rendelet december 2-án lép hatályba.