Nehéz menet: hová fut ki a reálkereset?

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kellene a munkaadóknak és munkavállalóknak megállapodásra jutniuk a jövő évi bérajánlásról. Az szinte kizárt, hogy a foglalkoztatók belemenjenek 10 százalékos keresetnövekedésbe, míg a munkavállalók számára a nettó keresetromlást eredményező egyezség tűnik elfogadhatatlannak. Az álláspontok alapján 4,5–6,0 százalékos sávról, illetve egy azon belüli mértékről születhet végül ajánlás  - írja a lap. 

 Az MSZOSZ számításainál már figyelembe vette a munkavállalók által fizetett tb-járulék 0,5 százalékpontos emelését 10 százalékra, amiről a javaslatot az adótörvények parlamenti tárgyalása közben adta be a kormány, az eredeti tervekben tehát nem szerepelt. Még bruttó 10 százalék mellett is van egy olyan jövedelemsáv – havi 210 és 230 ezer forint között – ahol az adójóváírás változása és az infláció együttesen csökkenti a reálbért - írják.

A szakszervezet kalkulációi szerint 4 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett az alkalmazottak átlagos reálbére szinten marad – vagyis egy részüknek emelkedik, másoknak csökken, de összességében változatlan pozíciót eredményez. A kormány által javasolt 4,5 százalékos minimálbér-emelés mellett – ami a nemzetgazdasági tárca szerint a teljes munkaidőben adható legalacsonyabb bér szinten tartásához kellene, hogy elég legyen – csak 85 ezer forinttól javítja a nettó keresetet, míg a reálérték leghamarabb havi bruttó 290 ezer forinttól emelkedne.

A számításokban nem vették figyelembe a gyerekkedvezményeket, mivel – az MSZOSZ szerint – az elsősorban szociálpolitikai eszköz - írja a lap.