A lap Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára szavait idézi, mely szerint a Széchenyi-pihenőkártyát 2012-re ígérte, de már a 2011-es főszezonra be akarja vezetni a kabinet. Az érvényes, vagyis a kártya bevezetéséig megvásárolt üdülési csekkek folyamatosan futnak ki a rendszerből. Az ezeket felváltó Széchenyi-pihenőkártyáról annyit már biztosan lehet tudni, hogy 16 százalék adó terheli majd évi 300 ezer forintos keretig – ellentétben az üdülési csekkel, amin összességében 25 százalék az adó- és járulékteher.

A cikk szerint a csekkek után a szolgáltatóktól most hatszázalékos jutalékot vonnak le, míg a pihenőkártyát csak 1,5 százalékos kezelési költség terheli majd. A szállásadók, illetve a Magyar Szállodaszövetség által régóta szorgalmazott szálláshelyi áfacsökkentésre viszont nincs lehetőség – tudta meg a Népszabadság, így a 18 százalékos kulcs nem lesz alacsonyabb.

A HVG már július végén, a Kártyaparti című cikkében (2010/30) azt írta: "százmilliárd forintos kártyabiznisszel vigasztalódhat a különadóval sújtott bankszféra, pontosabban valamelyik jelentős lobbierővel bíró pénzintézet. Nagyjából ekkora forgalommal kecsegtet ugyanis az üdülési csekket várhatóan már a jövő évtől felváltó, a főként a hazai fürdőkben, panziókban és szállodákban különféle szolgáltatásokra jogosító, úgynevezett Széchenyi rekreációs kártya".

A zsíros haszonnal járó üzletet a HVG akkori információi szerint legvalószínűbben a szociáliskártya-üzletet is megkaparintani kívánó OTP Bank viheti el. A turisztikai szakmában – már csak az új plasztik fantázianevéből kiindulva is – esélyes indulóként emlegették még a jobboldali médiabirodalmat kiépítő Töröcskei István Helikonról Széchenyire átkeresztelt bankját és a kisvállalkozók Széchenyi-hitelkártyája fölött őrködő Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségeit is.

A HVG információi szerint "a gyógyfürdő- és szállodalobbi már májusban elkápráztatta az új plasztikkártya ötletével a 2001-ben a Széchenyi-terv keretében a hazai fürdőfejlesztések első hullámát elindító Matolcsy Györgyöt. A második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere egy bizottsági ülésen rögvest „Európa szanatóriumaként” vizionálta Magyarországot 2015-re, majd az általa jegyzett salátatörvényben foganatosította abbéli szándékát, hogy az alapítvány nagyjából 50 milliárd forintos forgalma mellett közvetetten az egykori szakszervezeti üdülővagyon ismét állami kézbe, a béren kívüli juttatásból eredő haszon pedig a kormány hatókörébe kerüljön" – írta a lap július végén.