Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az elemzés alapjául szolgáló – feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett – adatsorok ugyanis nem tartalmazzák, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják – írja a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet.
A Stabilitás Pénztárszövetség – mint kifejezték – „megütközéssel fogadta a kormányhoz közelállónak tartott” Századvég által sajtóközlemény és újságcikk formájában nyilvánosságra hozott állításokat, amelyek szakmailag hibás, a közvélemény félretájékoztatására alkalmas információkat tartalmaztak. A kutatóintézet magát a számítás metodikáját, az annak alapját képző adatokat valamint azok forrását nem hozta nyilvánosságra, így csak vélelmezni lehet, hogy a számítás alapját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatsorai képezték.”
Mint közismert, 2009 végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009 végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok – összesen 122 ezer állampolgár – visszaléphessen a tisztán állami tb-rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. A PSZÁF kimutatása szerint a 2009. július 9. és 2010. március 31. közötti időszakban összesen 64 804 visszalépési kérelem, és 1 386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magán-nyugdíjpénztárakhoz, amelyből 2010. március 31-ig 62 059, illetőleg 1 264 kérelmet fogadtak és számoltak el. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg).
A pénztárak képviseleti szervezete szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapír-piaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni. Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég közleménye. Pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, ami leginkább azért az, mert a pénztárak nem zártak még le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig.
„Ezek a számítási hibák alapvetően vonják kétségbe a Századvég „tanulmányának”, illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikkének hitelességét és szakmai megalapozottságát. A Stabilitás Pénztárszövetség ez alapján csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze” – írja a közlemény.
