Az egykori szociáldemokrata kancellár azt veti a Bundesbank szemére, hogy "nemzetállami fenntartások" miatt kockára teszi a közös Európa eszméjét. Angela Merkel kancellár Schmidt szerint "nem valami ügyesen" viselkedik a válságban, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig - noha igazán ért költségvetési és adókérdésekhez - újoncként mozog a nemzetközi pénz- és tőkepiac, valamint a bankfelügyelet terén.

"Ezzel nem akarom kritizálni Merkelt vagy Schäublét, ám a vezető tisztségeken olyan személyekre van szükségünk, akik értenek a mai gazdasághoz" - hangsúlyozta a 92. életévét karácsonykor betöltő egykori kormányfő.

Különösen éles szavakat használ az interjúban a német jegybankkal szemben. Szerinte a Bundesbank vezetői "a szívük mélyén reakciósok, ellenzik az európai integrációt... Hans Tietmeyer utódai - egy kivételtől eltekintve -  nem igazán liberális felfogásúak. Hajlamosak arra, hogy túlságosan is nemzeti érdekek szerint cselekedjenek és reagáljanak. Nem értették meg az európai integrációs stratégiai szükségességét."

Schmidt szerint alapvető hiba történt 1991/92-ben Maastrichtban. Akkor 12 tagállama volt az EU-nak. A baj az volt, hogy nem csupán az unióba invitálták a többi európai államot, de a valutaunióba is meghívást küldtek nekik, mégpedig anélkül, hogy tisztázták vagy megváltoztatták volna a szabályokat. Ezek voltak a nagy hibák, s ezeknek a következményeitől szenvedünk ma - hangoztatta a volt kancellár.

Mint kifejtette, ma is teljes mértékben támogatja a közös európai valuta eszméjét, "még ha az európai kormányok nem értették is meg, hogy megfelelő szabályokat kell alkotni, és elkövették azt a nagy hibát, hogy mindenkit befogadtak (a valutaunióba). A következő 20 évben nagy a valószínűsége annak, legalább 51 százalék, hogy létrejön az EU-n belül egy kemény mag. Ide fognak tartozni a franciák, a németek, a hollandok. Abban nem vagyok annyira bizonyos, hogy az olaszok is benne lesznek-e, abban viszont bizonyos vagyok, hogy a britek nem tartoznak majd a kemény maghoz, alighanem a lengyelek sem. Nem holmi paragrafusokkal meghatározott magról beszélek, hanem egy de facto keménymagról, nem de jure magról".

Emellett a volt kancellár hiányolja az igazi egyéniségeket az Európai Bizottságban. "Megszületett a Lisszaboni Szerződés, ám ugyanakkor alig akadnak olyan személyiségek, akik képesek a vezetésre. Jacques Delors volt az utolsó fajsúlyos figura, az utódainak viszont szinte már a nevére sem emlékszik senki. Ugyanez érvényes a különböző bizottságok elnökeire és a miniszterelnökökre. Hogy is hívják az Európai Tanács elnökét? Van Rompuy? Van neki egy úgynevezett külügyminisztere, egy brit hölgy, akinek a nevét nem igazán szükséges ismerni. Hasonló a helyzet az Európai Parlamenttel. Az egyetlen kiemelkedő figura az Európai Központi Bank elnöke, Jean Claude Trichet... Ő legalább nem követett el nagyobb hibát" - fogalmazott a Handelsblattnak adott interjúban Helmut Schmidt.