A adósság besorolás leminősítése sohasem jön jókor, de Magyarország számára a Moody’s döntése kifejezetten rossz tempóban érkezett. Hiszen egy hónappal vagyunk azelőtt, hogy az ország átvenné az EU soros elnökségét. A Fidesz az áprilisi hatalomátvételkor azt ígérte, hogy a gazdasági bajok elkerülése érdekében inkább a növekedést ösztönzi, semmint a megszorításokat. A növekedésösztönző stratégiának van értelme egy olyan országban, ahol az államadósság megközelíti a GDP 80 százalékát, hiszen növekedés nélkül ez nem csökkenhet. De a politika, amely ezt a tervet favorizálta, nem vált elég meggyőzővé – írja az FT blogja, amely aztán ismerteti az Orbán-kormány főbb gazdasági intézkedéseit, majd végül kiemeli, hogy ezek a lépések nem szolgálják a gazdaság strukturális problémáinak megoldását.

Ráadásul a kormány ellehetetlenítette a Költségvetési Tanácsot és az Alkotmánybíróság jogköreit is megkurtította a költségvetési kérdésekben. A következmény a független pénzügyi áttekintés hiánya, s kíváncsi befektetők idegessége. A kritikák elhallgattatása helyett Budapestnek át kellene nyomnia a strukturális reformokat bármennyire is nehéz. Az adócsökkentés nem sokáig fogja elfedni, hogy az állami szektor kiadásait mérsékelni kell, a nyugdíjkorhatárt emelni kell és javítani kell a foglalkoztatási rátán. Magyarországon minden ösztönzőt ennek szolgálatába kell állítani.

A háztartásoknak több mint a felének idegen devizában van adóssága. Az ad hoc politizálás a forintot további gyengülésbe hajtja, s a zaklatott magyar fogyasztók inkább lassítani fogják a növekedést, semmint sarkantyúzni – írja az FT blogja.

Hovatovább a politikai és gazdasági gyengeség alááshatja Magyarország EU-elnökként elvégzendő teendőit, ahogy ez Csehországgal is történt 2009-ben.
A Lisszaboni szerződés elfogadásával egyébként is csökkent a soros elnökség súlya a korábbiakhoz képest. De egy kiszámíthatatlan vezető így is olyasmi, amit Európa aligha engedhet meg magának – figyelmeztet a Financial Times.