A törvényjavaslatban a villamos energiáról szóló 2007-ben hozott törvény (VET) és a  földgázellátásról 2008-ban született törvény (GET) módosítása az Európai Parlament és a Tanács által 2009. július 13-án elfogadott "harmadik energia csomagot” ülteti át a magyar jogba. A megújuló energiával kapcsolatban a törvényjavaslat bevezeti  az eredetigazolást és a korábbinál pontosabban fogalmazza meg az elsődleges energia fogalmát. Eszerint az elsődleges energiaforrás "azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak".

A villamos energiáról szóló törvény kiegészülne a  kereskedőváltás fejezettel, ami egyszerűsítené és gyorsítaná ezt a folyamatot és - az indoklás szerint - az árak mérséklésének érdekében enyhítenének a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók ügyfélszolgálati tevékenységének szigorán. A kiserőművek esetén a villamosenergia-rendszerben szabályozó központokon keresztül lehet részt venni, amelyek segítségével a csatlakozó erőművek virtuális erőműként vehetnek részt a szabályozásban. A törvényjavaslat rendelkezik a háztartási méretű kiserőművek hálózathoz való csatlakozásának gyorsításáról is.

Nem változik a Magyar Villamos Művek (MVM) csoporthoz Mavir és a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. helyzete. Az EU-direktívát adaptáló törvényjavaslat ugyanis továbbra is a tulajdonosok, az MVM és a Mol kompetenciájába utalja azt, hogy miként választja szét a szállítási és rendszerirányítási tevékenységet, illetve a többi energetikai céget, ahol a termelési, szállítási és szolgáltatási tevékenységet kell egymástól elkülöníteni. A bányászatról 1993-ban született törvényt azért módosítanák, hogy megteremtsék a jogszabályi feltételeit a szén-dioxid föld alatti tárolásának, illetve az ezzel kapcsolatos kutatásnak. Az indoklás szerint ezzel Magyarország is hozzájárul a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A törvénymódosító javaslat az indoklásban emlékeztet arra, hogy a szén-dioxid leválasztása és geológiai tárolása (CCS) az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló áthidaló technológia. A folyamat az ipari létesítményekből származó szén-dioxid (CO2) elkülönítését, a tárolóhelyre szállítását, valamint állandó tárolás céljából erre alkalmas, földfelszín alatti geológiai formációkba  besajtolását foglalja magában. Az ilyen területek kutatása illetve maga a tevékenység koncesszióban történne majd a törvényjavaslat szerint. A törvény rendelkezne arról is, hogy nem jelölhető ki szén-dioxid-tárolásra terület ott, ahol ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz hasznosításra alkalmas rétegek, vízadók, víztestek találhatók. A szén-dioxid-szállító vezetékek és a földalatti tárolás miatt a bányafelügyelet határozza meg a földgáz-szállítóvezeték  biztonsági övezetét. A törvénymódosítás szerint az állami földtani feladatokat ellátó szervnek 2011. december 31-ig fel kell mérnie az ország területén rendelkezésre álló, szén-dioxid-tárolásra potenciálisan alkalmas földtani szerkezet kapacitását.